Page - 328 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Volume 22

328 A háznép szaporodtával a leírt beosztású haz természetesen elégtelenné válik idóvel, s ilyenkor toldalék-épúletekkel bóvítik ki. Elóbb az egyik, aztán a másik hosszanti oldalhoz toldanak egy-egy kamarát, melyet azonban a kózép- épúlet tetejének meghosszabbított síkjával fódnek be, a mi miatt a tetó a két szélén olyan alacsony, hogy majdnem a fóldet éri, s a ház elsó tekintetre úgy tetszik, mintha csupa tetóból állna. Minden lakóházhoz még a kóvetkezó gazdasági épúletek tartoznak, a melyek mind külón állanak: az istálló, a tejes kamara, a hambár, a szín (sijernica). Szerkezetük tekintetében a fó épúlethez hasonlók, nagyságuk pedig a szükséglettel arányos. Sajátszerú alakúak a gabona-hambárok, e ezólópókón álló, hosszúkás, keskeny nagy górék, melyekre nyereg alakú fatetó borúl; avagy gómbólyú, lefelé keskenyedó, folfelé bóvúló, torony alakú, fólül széles karimájú fonott górék, a melyeknek egy-egy szénaboglya a fodelük. Az egész tanyát karókból (vrljike) álló kerítés veszi kórúl, melynek a négy sarkán elég gyakran a zivatar elleni oltalmúl magas póznákra túzótt ló- vagy bika-koponyák láthatók. E szokás a régi germánoknál is megvolt. A mohamedánok lakóházaiwak átlagos jellemképeúl nem tekinthetók sem a parasztság, sem az elókeló pasák lakai; mert amazok szükség esetén bizony beérik ép olyan egyszerú, rónkokból ósszerótt hajlékkal is, a milyen a keresztény szomszédaiké; emezek pedig már idegen múveltségi hatások és újítások nyomait mutatják. Az átlagot a városokban lakó mohamedán polgár- ság, a kereskedók és kézmívesek házai kózótt kell keresnünk, melyek idó haladtával a hagyomány, vallási tekintetek és éghajlati kórúlmények együttes hatása folytán jellemzó s a lakók szükségleteinek mindenkép megfeleló alakot óltóttek. A mohamedán, már természeténél fogva kiváló hajlandósága lévén a szemlélódésre, nagy barátja a természetnek s ezért az útczák legsúrúbb hálóza- tában is nagyon ügyesen ki tud magának egy-egy alkalmas pontot választani, a honnan pompás kilátás nyílik, s ehhez szabja az építendó ház fekvését. Azon vallási tórvényból kiindúlva, mely a nót idegen tekintetek elól elvonandónak parancsolja, a házat két részre tagolják. Ezek egyike, a haremlik, a nók lakosztálya s idegenek elól teljesen el van zárva. A másik, a szelamlik, a ház urának lakosztálya, a hová, miután a kapuban érkezéstlket bejelentették s a nóknek elég idót adtak a visszavonúlásra, idegenek is beléphetnek a gazda tudtával. Elókeló házakban e ketté osztás úgy< tórténik, hogy az útczára nézó szelamlik külón álló épúlet, melyet fal választ el a belsó házrésztól, a harem\.6\. A hol ez a tóbb teret kivánó elosztás nem lehetséges, ott egy kózós épúletben