Page - 391 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Volume 22

391 nem kerúlte el, hogy a dalmát irodalomnak csak a nyelve szláv, a tartalma és az iránya idegen mintáktól kölcsönzött, már akkor hivatkozott a népkoltészet e tiszta forrására. Az ó érdeme, hogy Horvátországnak szellemi újjászületése kezdet óta népies alapon tortént, a mennyiben az újjá épúlt horvát irodalom elsó alapköveit a Karadzié Vuk gyújtotte bosnyák-herczegovinai énekkincsból kölcsönözte. Igy nyert a szerb-horvát irodalom Boszniából és Herczegovinából közös vonást. De hogy a mellett külön bosnyák irodalom is volt és van, az alábbiakban bóvebben kimutatjuk. Tér szúke miatt kénytelenek vagyunk tárgyunkat három korra osztani s csak a nevezetesebb eseményeket veszszük élesebben szemügyre. A legrégibb kor. — A ki azon nagy népek szellemi termékeivel szokott foglalkozni, a melyek tórténetük elsó hajnalodása óta saját lábukon jártak és szabadon fejlódhettek, talán csalódva fordúl el Boszniának nemzeti dynastiái és a török uralom korabeli irodalmi termékeitól. De a ki figyelembe veszi, mily nehézségekkel kellett egyes folvilágosodott férfiak polgárosító torekvéseinek megküzdeni ezekben a vallási viszálykodásoktól és örökös háborúktól dúlt tarto- mányokban, ezeket a csekély termékeket is tudni fogja érdemlegesen méltányolni. Mint minden kezdetleges társadalomban, úgy itt is a papságra hárúlt a nép szellemi vezetése. A katholikus Ferencz-rendi barát szerény czellájában törte a fejét, hogy hivói számára néha-néha egy-egy könyvet írjon. A kézíratnak elóbb Olaszországba kellett vándorolnia, a melynek konyvnyomdáiból a bosnyák nyelv nem ismerése miatt rútúl elrontott kónyv alakjában kerúlt ugyan vissza; mindazáltal a néptómeg mohóbban olvasta, mint mi akár a legnagyobb láng- elmék és tudósok múveit. A görög szerzetes ugyanakkor fáradhatatlanúl másolta az isteni tiszteletnél használt templomi kónyveket. Csak a mohamedán elem, a mely minden eszményét a Keleten, és ott is mindenek elótt Konstantinápoly- ban látta megtestesítve, tartotta magát távol minden irodalmi mozgalomtól vagy ha tollat fogott is, az elótte ismeretlen, de vallási szempontból szentnek tartott török nyelven irt. A szláv népek múveltségtórténetének kezdete összeesik apostolaik, Cyrill és Method fóllépésével, vagyis a 863-ik esztendóvel, a midón Ratislav fejedelem kérelmére III. Mihály byzanczi császár a keresztény vallás hirdetésére Morvába küldte öket. Szent Cyrill a szlávok számára, kik addig tulajdonképen csak a runaírásnak egy faját ismerték, külön irást talált föl. A kettejük forditotta elsó templomi kónyveket már ezen új betúkkel irták és hozták forgalomba. A görög szövegböl eszközölt forditásnál anyanyelvüket, a Szalonikiben és kornyékén