Page - 403 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Volume 22

403 alkotó és jellemzö múvészetét s e nagy hóskóltemény egyes alakjait és ese- ményeit vázolni. Az „Obrenov" czímü elsó eposz egy 1857-ben Herczegovinában lefolyt véres tórténetet zeng meg hat énekben; bevezetésében nehány hatalmas vonással megrajzolja a nagyszerú hegyvidék hú képét. Ebben a szikla- fészekben büszke sólyomcsalád ütött tanyát s a vad magány mellett is, vagy talán épen ennek folytán szabad életet él, míg egy mérges kígyófajzat bele nem csúszik az odújába. A két ellenfél oly borzasztó gyilkolást visz véghez, hogy a sziklák is elszörnyuködnek. Ezzel a találó hasonlattal élénken festi a kereszt és a félhold harczát. A második énekben visszapillantást vet az eddigi harczokra; a harmadikban a basibozukok féktelen tetteit sorolja el. A Sahin aga vezette csapat az ósz Obren békés házában üt éjjeli tanyát s tobzódik, mi alatt az ártatlan háziak bilincsekbe verve künn az udvaron töltik a jéghideg éjszakát. Csak Obren ifju és szúzies mostoha leánya jár-kel szabadon, hogy a v bandát kiszolgálja s végúl Sahin aga mohó élvvágyának esik áldozatúl. Félté- kenységtól gyötört férjét, Radót, kinek az atyja nem tudja elóadni kincseit, mert nincsenek is, Trebinjébe börtönbe hurczolják. A negyedik énekben meg- hatóan rajzolja a borzalmas börtönt, melynek kínjai folülmúlják Dante poklának iszonyatosságait. Végúl is az ég könyörül a szornyú kegyetlenség áldozatán. Trebinje fölött rettentó égiháború tör ki, villám üt bele az elhagyatott odúba s a nyomban kitört zavarban Rado szerencsésen megmenekúl. A házi szent ünnepének az ötödik énekben adott élénk leírása szinte jól esik annyi borzal- masságtól már csaknem remegó idegeinknek. Az ünnepet csak az a félelem zavarja, hogy a vérszomjas ellenség rajtuk üthet. Helyette a megszabadúlt Rado jelenik meg s lángoló szavakban boszúra ösztönzi a jelen levóket. A hatodik ének kedves kis idyllt tartalmaz. Egy dalló pásztorleányka ezüstcsengésú hangján versenyre kel a rohanó Piva zúgásával; de rögtön elhallgat, a mint látja, hogy egy vésztjósló hollócsapat a Velino falu fölött emelkedö vár falaira száll. Mily nagy az ellentét az ártatlan leányka és a Rado vezérlete alatt elö- bukkanó boszúállók között, a kik a sotétben a vár alá lopódznak, azt folgyújtják Y s megboszúlják Sahin aga és rablóbandája gyilkos tetteit. Most következik Martic legmúvészibb kolteménye, a délszláv koltészet igazi gyöngye, a korúlbelúl hat ezer verssort számláló „Vukalovic Luka és a grahovaci csata 1858-ban" czímü éposz. Minden más múvénél világosabban mutatja ez, mily mélyen ismeri a költö a néplélek titkait s mennyire be van avatva a természet csodás múkódésébe. Képzeletének legélénkebb színeit, szívé- 51*