Page - 410 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Volume 22

410 gazdagon diszitenek. Velenczei hatàst mutât a proskomidionban levô kép, mely a fölfeszitett Krisztust âbrâzolja. Az egyhäzi épitészet szomorû âllapotât legjellemzôbben az vilâgitja meg, hogy Bosznia katholikusai legtöbb helyütt még rövid idôvel azelôtt is a szabad ég alatt hallgattâk a misét, melyet valamely közeli kolostorböl valö Fercnc?- rendi szerzetes félig a földbe stilyedt sirkeresztek és korhadt fâk között tartott. A kereszténység és mohamedanismus közt szâz évig folyt küzdelem befejezése utân nem sokàra âltalânos virâgzâsnak induit a keleti mûvészet, de nem juthatott teljes kifejlôdésre, mert az oszmân birodalom nem volt elég erôs arra, hogy az ottani hatalmasoknak fûggetlenségi tôrekvéseit tartôsan elnyomja. Az ûj muveltségi elem leginkàbb az épitészet fôllendûlésének ked- vezett. Âmbàr a török keresztény templomokat is foglalt le sajàt czéljaira, mindazâltal szâmos üj mecset is épult. A kûttal ellâtott és köröskörul csarnokkal ôvezett udvarban allô mecset nem szokâsos, ellenben igen gyakoriak a byzanczi mintâra kôzépponti elrendezésû kupolâs és jobbâra kôbôl, emlékszerûen épûlt mecsetek. Egyszerubb kôrûlmények közt favâzas vagy vâlyogfalû, négyzetes vagy négyszôgû épitmény szolgâl imahâzûl, melynek lapos mennyezete desz- kâzott vagy festett, födele pedig mind a négy oldalon kontyos és erôsen kirûgô. Minden mecsetnek hârom vagy több tengelyû elôcsarnoka és minaretje van. Csak a kupolâs mecseteknek van vâlogatottabb épitészeti diszük. Ezeken a keleti mûvészetnek valamennyi szerkezeti része, ûgymint : a csûcsos, a hajlitott és a patkôalakû iv, a Stalaktit boltozat, a csipkés orom, stb. tôbbé-kevésbbé kifejlödött alakban elôfordûl; nem hiânyzanak a hatârozott sik diszitmények, valamint a magas kapufulkék sem. A minaretnek hasàbalakii zömök alapja van, azon majdnem kivétel nélkûl enyhén vékonyodô, sokszôgû, karcsû gûlaalakù törzs nyugszik, melynek belsejében kôbôl rakott csigalépcsô van; az alaprôl a gûlaalakû törzsre valö âtmenet stalaktitbôl, hâromszôgû sûvegbôl és efFélé- bôl alakûl, mig a gûlatôrzs erôsen kiszôkellô, gazdag stalaktitpàrkân)Tiyal birô kehelyalakban, vagy vâltozatos tagoltsâgban végzôdik; rajta nyugszik a muezzinnek szolgâlô, gyakran diszes âttôrt mûvû karzat. Ennek kôzepébôl az alsônâl karcsùbb gûlatôrzs emelkedik ki, melynek falâban mindig Mekka felé irânyitott ajtô nyilik, hegyes küpalakü fôdele pedig a holdsarlôval végzôdik. Eltérô alakû minaretek ritkâk, ilyen példâûl a mosztâri minaret, melynek négy- zetes alapja van. Kivâlô gond fordittatott az elôcsarnok, a kapufülke, a Mekka felé irânyitott imafülke (mihrab) és a szôszék (mimberj diszitésére. A szerkeze- tileg és épitészetileg jôl âtgondolt kupolamecsetek falai faragott kôbôl, jobbâra