Page - 414 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Volume 22

414 ékítmények élénkítik, a fó kupola boltczikkelyei szép stalaktitos gyámokon nyugosznak, a csipkés ormokkal koszorúzott és ízlésesen alakított bejárati fülkéken, valamint a minareten a sík részek keretét sarokoszlopkák díszítik. Gondos kézre valí a mimber is; ehhez 13 lépcsófok magasságban kô lapon nyugvó és szintén kóból faragott, hajlított ívú kapu vezet, melyet gazdag oromzat és a Koránból való mondásokkal borított keret díszít. A mimber lapja alatt hajlított ívú díszes nyílás van ; a lépcsó korlátját épen ilyen alakú fülkék és a sarkokban síkdíszítmények élénkítik. A mimber és a mecset beiseje, színes díszítményeinek maradványaival és fínom múvészi érzékról tanúskodó árkád- jaival, legkivált pedig az árkádokra nézó falak mezóinek díszítményei perzsa hatásra valló arab formákat mutatnak és igazolják azt az állítást, hogy ezen épúleten keleti mesterek dolgoztak. Foéa mellett a Drina balpartján Ustikolindban levó mecset szintén a jobbféle építmények kózé tartozik. Ezt állitólag Turhani Emin parancsnok 1461-ben (a hedsra szerint 856), tehát déli Boszniának a tórókók által való elfoglalása elsó éveiben építteté. Figyelemre méltó díszes és karcsú minaretje, kivált pedig a karzati párkány fínom kimunkáltságú stalaktitja. A mosztári Karagjoz mecsetnek hasonló minaretje van, de a dobja kivételként nem nyolczszógú, hanem kerek alakú. Ezt a mecsetet Karagjoz (fekete szemú) bég Hadsi Mehmed 1569-ben (a hedsra szerint 977) építteté. Külsejének hatását nagyon rontja a kupolákkal fódótt árkádoknak fa oszlopokon nyugvó, félereszü tetózete. Banjalukában a kis Defterdar-dsamiját érdekessé teszik második eló- csarnoka, orommal koszorúzott kapuja és arab eredetú festett díszítményei. Majdnem olyan számosak, mint a mecsetek és jobbára azoknak kôzelében is vannak a mohamedán iskolaépúletek. Ezek alsóbb rendú vallási oktatásra szolgálnak (mekteb) és építészetileg nem igen érdekesek. Azonban a felsóbb elemi iskolákra (ruzdija) már nagyobb gondot fordítottak. Igy a szerajevói ruzdijdt figyelemre méltóvá teszik a stalaktitos gyámok, melyeken a folyosók és lépcsók boltozata nyugszik, az esztergályozott zápok, a szép félkórú és hajlított ívek, a berakott múvú mennyezetek, a bronz szógekkel díszesen kivert ajtók és szekrények, a falak faragott fa burkolata, az ablakrácsok, a falak, kivált pedig az ablakok fólótti ívezett fülkék színes díszítménye. Mindezeknél fogva a ruzdija megegyezik a jobbféle mohamedán lakóházzal. A felsóbb tanulmá- nyokra szolgáló és benlakással ósszekótótt iskolákat (medresse) mindig nagy- szabásúlag építették.