Page - 436 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Volume 22

436 nagyobb, a mit csak eltartani lehet, ûgy, hogy egész télen ât az àllatok a legnyomorûsâgosabb takarmânyozâsban részesulnek. Tavasz kezdetén az egész marhaâllomânyt, tekintet nélkûl a korra és nemre, legelöre hajtjâk. A pârzâs szabâlyozâsârôl szö sines, ugy, hogy rriég ki sem fejlett apa- és anyaàllatok gyakran képtelenul korân tcnyésztésre hasznâltatnak s gyönge utödok nemzé- sével hozzâjârûlnak a faj âltalânos értékének megromlâsâhoz. Tovâbbâ arra sinesenek tekintettel, hogy az anyaâllatoknak a vemhesség ideje alatt több tâplâlékra van szûkségôk; igy a vemhesség utolsö ideje gyakran épen a leg- nagyobb takarmânyszûkség idôszakâval esik össze. Szâmos vidéken megvan a parasztok közt az a tôrekvés, hogy egymâson jöl tartott és szép âllatok helyett mennél nagyobb baromâllomànynyal tegyenek tûl; igy a parasztgazda csak azért, hogy valamely falubelijét tûlszârnyalja, lâbas jôszâgât annyira megszaporitja, hogy még szûk takarmânyozâs mellett sem tudja kitelelni ; minek kôvetkeztében az âllatok, különösen a borjuk és a nôvendék marha elpusztulàsa elmaradhatatlan. E tényezôk tartös hatâsa folytân a minôség annyira hanyatlott, hogy tenyésztésre alkalmas, hibâtlan egyedek ritkân fordûlnak elô. A Boszniàban és Herczegovinâban honos lô/ajok rendkivûl kitartök, edzettek és nagy ellenällö képességgel birnak. Példâûl az orszàg hegyes vidékein némely tenyésztô àltal nevelt hâtas lovât nagyra becsulik. Az oszmân igazgatâs korâban török katonatisztek és magasabb tisztviselôk hâtas lovakûl arab méneket vittek az orszâgba, melyeket késôbb a bégek és agâk megvettek s hâgô- ménekûl alkalmaztak. lly mödon alakûlt a jelenlegi, kétségkivûl keleti mének és belföldi kanczâk keresztezésébôl elôâllott löfaj, melynek jellemzô ismertetô jelei a kis és szâraz fej, nagy élénk szemek, erôs hàt, zömök tagok, széles szügy s 145—148 centiméter magassâg. Kétségkivûl ez a faj korâbban csak kevéssé volt elterjedve a tartomânyban s a megszâllâs idejében csak igen ritkân fordûlt elô, mert a megelôzô sok fôlkelés és harez a legjobb lovakat fogyasztotta el. A posavinai 16, melynél a szlavoniai vér keveredése vilâgosan fölismerhetö, mâr jôval nagyobb; eléri a 154 centiméter magassâgot; mindazâltal, bâr vonö âllatnak kivälöan alkalmas, nem oly edzett és kitartö, mint a hegyvidékek lova. A legelterjedtebb löfaj a teherhordö lö, mely korâbban az orszâg hegyes volta és a jârhatô ûtak teljes hiânya miatt mindenütt nélkûlozhetetlen volt. A teher- hordâsra hasznâlt lö kicsiny s nemes jelleget nem igen ârûl el, de rendkivûl erôs csontszerkezetû, hihetetlenûl kevéssel megelégszik s bâmûlatos ereje van teherhordâsra. A mosztâri töval hatâros nehâny kôzségben a tôrpeségig kis