Page - 438 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Volume 22

438 20—25 literre lehet becsülni. A tej zsirtartalma rendkivül nagy, gyakran eleri a 9—lO szäzalekot is. A gyapja durvabb, gyakran 30 centimeter hosszü eles szörböl s finomabb tulajdonkepeni gyapjüböl all. A többnyire sdrgds-feher szinü gyapjü az idöjdras viszontagsdga miatt, melynek folyvast ki van teve, inkdbb szaraz, kevesse zsiros. Hosszüsdga es nagy szivössdga miatt ez a gyapjü különösen alkalmas a tartössagäröl ismeretes belföldi gyapjüszövet keszitesere. Durväbb czikkek gyartdsara nyersanyagül a külföld is keresi es becsüli. A mosatlanül nyirt gyapjüt ritkäsan font, körülbelül 1.20 meter magas es O.70—O.80 meter dtmeröjü s folyövizbe allitott kosarakba rakjäk es taposdssal tisztitjak. A fö mosö helyek egyike Livno, hol minden evben nytrdskor külön- bözö videkekröl vett nagy mennyisegü gyapjüt tisztitanak meg ilyen mödon. A kecsketenytsztds, bdr a kormäny az erdögazdasägra valö kärtekonysaga miatt korlätozni igyekszik, kivält Herczegovinäban es Bosznia deli reszen nagyon el van terjedve. Minthogy alig kivän gondviselest es az elelemben sem välo- gatös, ezert a kecske az orszägnak meg azokon a videkein is nagyobb szämmal fordül el<5, hol a körülmenyek a juhtartäst is teljes mertekben megengednek. A deli Boszniaban elterjedt szarvatlan kecske a lakosok ällitäsa szerint egyiptomi eredetu. A kecskeket rendesen nyirjäk s a szört magdban az orszägban fogyasztjäk es dolgozzak föl különbözö czikkeknek, lötakaröknak, abrakos es gyümölcsös tarisznyäknak, köteleknek, kötöfekeknek, stb. A kecske hüsät, különösen a fiatalet, az orszägban nagy mennyisegben fogyasztjäk. Nagy olcsösäga miatt a nep elelmenek egyik fontos resze. A szämos es nagy kiterjedesü hegyi legelökön igen elterjedt havasi gazdd/kodäs fejlödött ki. Nemely videken a havasi pasztorok a kihajtdssal meg sem värjäk, mig a hegyeken a hö elolvad, hanem megkezdik a hötakarö eltüntevel a völgyekben a legeltetest s követik nyäjaikkal a hönak az olvadäs miatt mind magasabbra vonülö hatdrät, hogy majd öszszel ep ily mödon texjenek vissza. A karsztvideken a juhok es kecskek gyakran az Alpeseken telelnek. A havasokon a jobb füves helyekröl nydron nyert szendt, melyet nehezen lehet a völgybe levinni, a pasztorkunyhö (koliba) mellett boglydba rakjdk s ebböl a keszletböl tartjdk a nyomorüsdgosan összetdkolt istallöba hajtott nyajat, mely ott gyakran több napon dt be van füva höval. A pasztorgazdasagban csak a juh- es kecsketej jön tekintetbe, melyböl az ügy nevezett Vlasii-sajtot keszitik, melyet a belföldi nepesseg nagyon szeret, s mely jövedelmes kereskedelmi czikk. Ennek a reszint tiszta juhtejböl, reszint