Page - 466 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Volume 22

466 s alakíttatik át még ezentúl is, de nem annyira a nagyobb pénzbeli jövedelem kedveért, hanem inkább azért, mert a kéreg termelésénél és szállításánál, a hántott fa foldolgozásánál, valamint az erdók ápolásánál sok munkáskézre van szükség, az pedig a népre nézve sokat jelent. A mi a szálerd'óket illeti, legelöször is több százéves faóriásokban föl- halmozott anyagkészlet kihasználásának és értékesítésének kérdését kellett dúlóre juttatni. Az öserdök fakészletének jövedelmezö kihasználására azonban csak akkor lehetett gondolni, a mikor az ország vasúthálózata már kiépúlt. Ennek a vasúthálózatnak éjszaki és déli végállomásain (Boszna-Bródon és Metkoviéon) át Bosznia és Herczegovina a világpiaczczal egyenes össze- kóttetésbe jutott, sót azt egy új s még kedvezóbb úton is (Ragusán át) mihamar megközelitheti. Mindazonáltal az erdók foltárása, mivel a vasút- hálózattól rendszerint messzire esnek, nagy tókebefektetést kiván. Igy aztán az igen vén fák anyagát haszonnal értékesíteni könnyu szerrel nem igen lehet. A nagy faiparvállalatok kezdetben szintén igen tartózkodó állást foglaltak el Végre az érdeklódés mégis megmozdúlt, még pedig a jártabb útvonalak mentén elterúló tölgyesek iránt. De aztán lassanként a távolabbra esó erdókre is kiterjedt. Most már nines messze az idó, a mikor az ország összes tölgy- erdeiben megindúl az értékesités, és fa nem korhad el több, mint a mennyi az évi gyarapodás. Legnehezebbnek mutatkozott a magas hegységeknek messze félre esö fenyveseiben fölhalmozott fatömeg értékesitése. Ott, a bol ez a fakészlet mészhegységeken fordúl eló, pedig ez a leggyakoribb eset, a mészhegyeknek e vidéken tapasztalható sajátos alakúlata miatt a fa kiszálli- tása valósággal nagy mesterség. Mindemellett a fenyvesekben fekvö holt tókének fólhasználása is már jól elöre haladt, a mit annak lehet kószónni, hogy a fa dóntését és szállítását maga az erdókezeló személyzet vette kezébe s helyenként erdei vasútat is épitett. Még az erdók hamupipókéje, a bükk is évról-évre nagyobb keresletre talál. Szénné égetve nagy mennyiségú bükköt fogyaszt ma már az országnak újabb keletú bányaipara is. A bosnyák-hercze- govinai államvasútak majdnem kivétel nélkül (telített) bükk talpfát használnak. A fatermelés fejlódésével lépést tartva, egymás nyomán keletkeztek az újabb keletú faiparvállalatok. Az erdók kihasználása konservativ irányzatú. A kihasználás kórébe vont erdókre rendszeres gazdasági tervek készúlnek. A tölgyesek újon erdósitése majdnem kivétel nélkül, a bükkósóké pedig átmenetileg természetes úton tórténik. A fenyvesek maghúllásból természetes