Page - 493 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Volume 22

493 lása talán semmiben sem eredményezett olyan gyors és messzeható változást, olyan nevezetes átalakúlást, mint a kereskedelem terén. Míg ugyanis régebben a kereskedelem fóképen délnek és délkeletnek irányúlt: addig ma éjszak és éjszaknyugat felé igyekezik. A monarchiának Bosznia és Herczegovina keres- kedelmi forgalmában való része ma 97-7 százalékot tesz. Vaspályák és országútak a kereskedelem számára hozzáférhetókké tették a tartománynak azélótt egészen elrejtett és minden forgalomból kizárt vidékeit s ezeket is részeltetik az európai Nyugat vívmányainak élvezetében. A kereskedelem azon elemi fôltételein kivül, a melyek között a kôzlekedési útak teremtése az elsôk egyike, még egyéb kôrûlmények is részesek abban, hogy a megszállás óta e tartományok kereskedelmi forgalmának az értéke az addiginak hatszorosára emelkedett. Ezek kôzé tartozik a mezógazdaság és a baromtenyésztés emelkcdése, a gazdálkodás minden ágában a jobb mívelésre való átmenet, a gyártelepek létesítése, a melyek lehetóvé teszik a belföldi termékek értékesítését, végíil a helyi iparágaknak úgy múszaki, mint keres- kedelmi szempontból való fejlesztése és czélszerúbb csoportosítása. Bosznia és Herczegovina összes forgalmának értéke ma 47,436.000 forintra rúg. Ebból a monarchiával való vasúti forgalomra 37,872.000 forint csik, az országútakon való (többnyire határszéli) forgalomra 3,600.000 forint, a Száván iizött hajózásra 750.OOO forint, a külfölddel való kereskedelemre pedig évi 5,214.000 forint. A kôzlekedési eszközök sorában a bosznia-herczegovinai államvasútaké az elsóség. Itt a belföldi forgalom áll elsó helyen (60 százalékkal), mert e vasútakon szállitják a honi szenet az ország gyáraiba, az épitô-kôvet, fát és téglát a városokba, a hoi most mindenütt élénk építkezés folyik, végúl a kûlônféle élemi czikkeket a városokban való fogyasztás számára. A kivitelben 10.151 tonna szilva, 48.500 tölgyfa és donga, továbbá czukor, dohány, sör, szódavíz (a lukovaci gyárból), vas és vasárúk (Varesból és Zenicából), végúl épúlet-, szerszám- és tüzeló-fa a legfóbb tételek. A beviteli czikkek között legfontosabbak a liszt és a tésztanemúek, az építési czélokra való agyagárúk, vasgerendák, vas- és aczélárúk, bor és sör. A kivitelben aránylag legnagyobb része a banjaluka-doberlini katonai vasútnak van (66 százalék). Mindenek elótt a Banjaluka kôrnyékén lévó telepek gazdasági termékei szerepelnek itt kiválóbb tételekkel. Brlka állomás, a magyar vasút-hálózat egyik vonalának a végpontja, kiváló fontosságú, minthogy ez a Száva alfôldjének a kapuja, a mely gabonatermesztéséról,