Page - 506 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Volume 22

/ és tervszerü munkâssâg rövid idô alatt is szép ered- ményt szûlhet, de egyuttal azt is nagyon jöl tudvân. hogy az ilyen igyekezet magânvâllalkozâs részérôl sem kellô kitartâsra, sem kivânatos szakértelemre a miniszter szûkségesnek itélte, Hogy az (lgyet maga nem igen szâmithat, az âllam vegye kezébe. A belföldi mûipari jârtassâg meglévô nyomainak fôntartàsa és fejlesztése érdekében a tartomânyi kormâny részérôl foganatositott intézkedéseknél két szempont volt irânyadô. Elôszôr is arra kellett tôrekedni, hogy lehetôleg teljes eredeti tisztasâgukban ismét életre keljenek a régi bosnyâk-keleti iparmuvészeti technikânak hagyomâny ûtjân még fônmaradt legszebb alakzatai; mâsrészt pedig arra is, hogy az efféle munkâk hovatovâbb az eurôpai mûveltségi életnek mind tôbb hasznâlati, vagy legalâbb fényûzési târgyâra alkalmaztassanak, mivel csak ily ùton lehet a készitmények értékesitését biztositani. E czél elérésére mindenek elôtt fol kellett kutatni a tartomânyban még élô jelesb mestereket. A kormâny megbizâsâbôl tehât bejârta Boszniât legelôbb Szentgyôrgyi Ottô és utôbb a bécsi osztrâk mûzeum iparmuvészeti iskolâjânak ismert igazgatôja, Storck Jôzsef udvari tanâcsos. Megtekintették elôszôr is egyes mesterek meglévô, de vajmi gyéren talâlhatô készitményeit, tovâbbâ kûlônféle târgyakat rendeltek meg egyes régibb hagyomânyok szerint dolgozô