Page - 5 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Volume 23/1

5 A Bihar-hegység Belényes felol. A Szamos, a Fehér-Kórós és az Aranyos folyók kózótt emelkedik a Bihar- hegység. E hatalmas hegységnek a kóvetkezó fóbb csoportjait külónbóz- tetjük meg : A Szamos és a Kraszna kózótt délról éjszaki irányban vonúl a Meszes- hegység, a Kraszna és a Sebcs-Korós kózótt pedig éjszak-nyugati irányban a R/z-hegység és ennek folytatása, a Bükk-hegység. A hármas Kórós, a Kis- Szamos és az Aranyos kozótt emelkedik maga a tulajdonképi Bihar-hegység., melynek legnyugatibb kiágazásait a Sebes- és Fekete-Kórós kózti nagyrévi Királyerd'ó, meg a Fekete- és Fehér-Korós kózótt éjszak-nyugati irányban húzódó Beéli hegység {Moma Kodru) alkotja. Legmagasabb csúcsa e hegy- ségnek a Nagy-Bihar-hegy vagy Kukurbéta (1849 méter) és a Vlegyásza (i860 méter). Ettól éjszakkeletre a gyalui, a mariseli és a Hideg-Szamos melletti, 1600 métert meghaladó havasok emelkednek. Az Aranyos, Maros és a Fehér-Kórós kózótt ágazik szét az Erd/lyi Érczhegys/g, melynek a Maros és Fehér-Kórós kózótt nyugatra elhúzódó része Hegyes-Drócsa nevet visel és az Aradi Hegyaljávú hirtelen végzódik az Alfóldón. A Réz-hegység és a Vlegyásza trachitja, a Bihar mészkóvei, az crdélyi lejtó fensíkká szélesedó havasainak nagy kiterjedésú óspalái, a Hegyes-Drócsa gránit, diorit és diabász tómegei, az Erdélyi Erczhegység aranyat termo andezitjei és merész mészkó- szirtjei fólóttébb szóvevényes szerkezetúvé teszik a tágasabb értelemben vett Bihar-hegységet. A Marostól délre húzódik egészen a Dunáig a délmagyarországi hegyvidék, mely a Vaskaputól a vulkáni szorosig Romániától választja el Magyarországot. Legmagasabb csúcsa a Gugu (2229 méter), s legnevezetesebb hágója a