Page - 24 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Volume 23/1

24 Daciâban virâgzott ifjabb bronz-korszak hirdetôi. Ezen leletek a skytha törzsek becsapâsaira mutatnak, kik a Kr. e. VIT. szäzadban Galiczia és Bukovina felôl hatolhattak be Daciâba s kiknek rokonsâgâhoz szàmittatnak az agathyrsusok is. Ekkor kerulhettek ide a két- és hâromélû, olykor tûskés, köpus vagy horgas oldalû bronz nyilhegyek, melyeknek pârjait a Kcleti Kârpâtoktôl kifelé Szibé- riâig a skythâk jellemzô készitményeiûl tekinti a régészet s a minôket kolönösen Nyârâd-Szent-Benedek és Nagy-Enyed szolgâltattak a nagy-enyedi Bethlen- kollégium mûzeumâba. Ebbe a mûvelôdési körbe tartoznak a kigyöfejes arany-, ezüst karpereczek, fülönfüggök s a térdelô szarvassal, löval izûlô nyeles fém- tükrök (Pôkafalvârôl, Alsô-Fehérmegyébôl). Ezek az ôslakôk a völgyekben vesszöböl font és agyaggal tapasztott kunyhökban tanyâztak és csak hegyes vidékeken hasznàltak barlanglakâsokat. A dâkok kora. A Kr. e. IV. szâzaddal a Balkân felôl éjszakra hatolô mûvelôdési és ethnologiai âramlat jut uralomra. Az agathyrsusok vagy elvegyulnek az iij jôvevényekkel, vagy kiszoriilnak Daciâbôl, a mint hogy késôbb igen messzi éjszakon tatàlkozunknevilkkel. II. Fülöp (359—336), Nagy Sândor, Lysimachos (313—281), a 22Ô-ig önällö Dyrrhachium, Apollonia vârosok, Thasos, Erythrea, Kerkyra érmei a déli Kàqiàtok mentén, a mâr emlitett hatârszéli szorosokban szâzâval kerûltek fölszinre, mind megannyi néma tanùi a dâkok fôltûntéig itt leviharzott nagy népmozgalmaknak. Petrozsénynél, a Vulkân hâgci kôzelében 1807-ben 300 thasosi tetradrachma, J<)-Valcselnél, a Sztrigy menti utban, tôbb szâz dyrrhachiumi, apolloniai érem, a muncseli hires vârnâl (Gredistye) s Hâtszegvidék tôbb pontjân Lysimachos aranyai, Sebeshelynél, Kudsirnâl szâzakra menô thasosi tetradrachma-utânzat, Felsô-Pian arany- mosâsaiban Thasos, Dyrrhachium, Apollonia veretei, Reho szintén aranymosö âllomâson ezeken kivûl II. Fülöp érmei, — a verestoronyi szoroshoz közeledve Nagy-Disznöd 498 Kerkyra, 2 Pharos a két siciliabeli Panormus verettel; a tôrcsvàri szorosnâl Feketehalom Nagy Sândor arany statereivel, a bodzai és ojtozi szoros közt Gelencze 200 thasosi tetradrachmâval s igy tovâbb jelzik a hatârhegység felôl a Kr. e. III. és II. szâzadban végbement szàmos becsapâsokat. Az Erczhegység kôzéptâjân, a Zalatna és Verespatak közti Korâbia hegyen, s Déva kôrûl is talâlkozunk thasosi tetradrachmâkkal. Ezekhez lassanként rômai consuli és csalâdi érmek vegyûlnek, illusztrâlva mintegy a birodalom terjedé- sével bekövetkezett kereskedelmi és politikai érintkezéseket.