Page - 32 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Volume 23/1

32 Libernek es Liberänak, tovabba Nemesisnek. Ket figyelemre meltö domborü mü van Gyula-Fehervärott a Batthyäny-fele könyvtarban: az egyik Nemesist, a mäsik Apollöt äbräzolja; Tordan Bothär Imrenel domborü müben läthatö Asklepios es Hygieia Telesphorosszal; Nagy-Szebenben a Bruckenthal-müzeum- ban Hekate szobra ritka alkotas; vegül fölemlitendök a devai nnizeumban Liber es Libera, Jupiter es Mercurius, Pallas Athene es Artemis dombori'i kepei, melyeket egyeb tärgyakkal együtt rajzban is közlünk. A siremlekek csalädi jeleneteket abräzolö kölapok, öriäsi fenyutobozok, bikät vagy vadkant ölö oroszlanok. A Maros-Nemetiben gröf Kuun Geza parkjäban fölällitott siremlek pedig mutatja, mikent alkottak egy-egy nagyobb fajta, fülkevel ellätott kapolnät hamvveder szämära. A markomann haborük kezdetevel, a midön a helyorseg elegtelen volt a polgäri tärsadalom nyugalmänak biztositasara, hanyatläsnak indiilt a daciai römaisäg, a römai vilägbirodalom e sajätos tagja, s a III. szäzad derekan, 150 evvel Trajanus gyözelmei utän, 150 evvel hamarabb, mint Pannoniäban, vegleg elenyeszett. A nepYändorläs kora. Kr. u. 260-ban Daciät mär a vizigötok ärasztottäk el; 380 öta a hunok lettek Dacia uraivd s a hozzäjuk csatlakozott keleti götok es gepidäk segitsege- vel hatalmas birodalmukat innen terjesztek tovabb; 455-ben Attila halälaval a gepidäk kerülven felül, Gepidaorszäg alapjät vetek meg. A hunok nyolcz evtizednyi uralmat leszämitva, 259-töl kezdve az avar birodalom megalakulasäig (568) härom szazadon dt germän nepek tanyaz- tak itt. Ezek kivälo fogekonysaggal birhattak epen az aranybänyaszat irant, mert a römai tartomanyokban es a Pontus melleken tömerdek drägasägot hara- csoltak össze. Pompaszeretetüket granätokkal gazdagon kirakott, fültünö nagy ruhakapcsok, almandin es onyx kövekkel eldtett arany edenyek, nehez kar- pereczek es fülönfüggök mutatjak. Barbäros tetszelgessel fitogtattak aranyban valö bövelkedesüket s a jö möd külsö jeleul ferfiaknal, nöknel eme sajatos nehez arany ekszerek viselese divatozott. Ezek legjellemzöbb peldäit a szilagy- somlyöi Magura hegyen napfenyre kerult ket kincsben birjuk. Az elsö 1797-ben került elö s ma a becsi csaszari regisegtart gazdagitja. Ennek korat megadjäk Valentinianus (364—375), Valens (366—378) es Gratianus (375—383) tärscsaszdroknak bekeajandekül keszült nagy aranyermei, melyek szinten ruhära akaszthatö fülekkel, reszben szinten rekeszes granatdiszszel keszültek. Különösen