Page - 54 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Volume 23/1

54 A Kárpátok hatalmas öve soha sem nyújtott elég biztonságot Erdélynek a zsákmányra sovárgó szomszédok eilen, kik nem riadva vissza a hegyszorosok veszedelmes útjaitól, állandóan fenyegették a lakosságot. A dákok és az óket kôvetô népek egykoron ép oly kevéssé élvezték itt a biztonság áldásait, mint utóbb a magyar királyság alattvalói. Az ország ezen helyzete a lakosságot mindig arra utasította, hogy a természet nyújtotta védelmet mesterségesen fokozza; így lett a hegyektôl környezett Erdély az eródítmények hazájává. A széleken, mint az ország belsejében az útszorosok, a folyó-menti völgyek, a térségesebb sík föld fölött uralkodó magaslatokon a legkülönbözöbb eródít- mények százai keletkeztek. Egyik népról és egyik nemzedékról a másikra szállottak mintegy ôrôkségképen; századokon át egymást folváltva mindegyik érezte szükségüket, élvezte jótéteményeiket, s hozzájárúlt fóntartásukhoz. Ekként az ido kevesebbet pusztított el közülök. De, ha mind elenyészett volna is, az ilyen helynevek : Várhely, Váralja, Várhegytetó, Vároldal, Várdomb, Vármezó, Várpatak, Várlátó, Várfalva, Vársark, Várfele, Várbükke, Várerósse, stb. ma is bizonyságai lennének az eródítmények egykori sokaságának. E nagy számmal azonban nincs arányban azok keletkezésérôl és tôrté- netéról való ismeretünk, a minek egy felól nagy részüknek régisége, más felól az adja meg a magyarázatát, hogy valamint egyebütt, itt sem volt szokás a kôzépkorban okíratilag följegyezni a várak keletkezését. A vonzó, érdekes regék és mondák bármily jellemzóek is a nép termékeny képzeletére nézve, nem pótolhatják az adatok hiányát, legjobb esetben általános kôvetkeztetés alapjáúl szolgálhatnak. Ehhez járúl, hogy nem adatokra támaszkodó, hanem — a mi legveszedelmesebb — nemzeti álláspontból kiindúló s meróben el 1 en tetes két vélemény áll itt egymással szemben. Az egyik a székely, a másik a szász vélemény. Az elôbbi azt valija, hogy a székelyek, állítólag a hunoknak Erdély- ben maradt utódai, a magyarok honfoglalása elótti idóben építették volna a Székelyfoldnek mintegy száz várát. A másik szerint a mely vár nem római és nem dák vagy barbár alkotás, az mind, vagy legalább jó részben szász eredetü ; tehát a magyar királyság idejében a szászok honosították volna meg a várépitést. A két vélemény kôzûl az elôbbi a gyóngébb. Elószor, mert a székely nép ma is a fával való építés felé hajlik ; a kérdéses eródítmények pedig kóból valók ; másodszor, mert épen a székelyek közt támadt a legtöbb rege a várak esodás keletkezésérôl, a mi azt bizonyítja, hogy rájuk a várak óriások által alkotott, emberfölötti jelenség hatását tették. De az a vélemény, hogy a szászok volnának a várépítés meghonosítói, szintén nem állhat meg