Page - 65 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Volume 23/1

65 eródítmény volt. A sík vidék egy magánosan álló halmán ma látható romok a XIV. század elején kóból épúlt hatalmas vár csekélyebb részének, úgy látszik, elóvárának a maradványai. Itt-ott erósen kiszókelló saikantyúk által támogatott falán még megvannak a lóvó és a szurokóntó rések. A belsejében volt épúletek elpusztúltak. Nagy-Küküllómegyében Szász-Kézden is van a parasztvárnak egy érdekes képviselóje. A helység kozelében szabadon álló nem magas halom tetejét foglalja el. A rozsnyóinál jóval kisebb; valószinú, hogy a XV. században keletkezett; most elhagyatott állapotban van. A Fekete- halom kózségtól O-Tohán felé húzódó hegygerinczen láthatók az egykori Feketehalom vár maradványai; a persányi hegycsoporthoz kelet felól csatla- kozó fensík egyik kimagasló szikláján, melynek Várhegy a neve, Krizba vár római eredetú négyzetes tornyának romja maradt fónn. Ettól nem messze esett az Olt folyó kórnyékének védelmére rendelt Apácza vízi-vár, mely azonban jóval késóbb, talán Nagy Lajos alatt, 1342 —1351 kózótt, épúlt; négyszógú tornyából egy kis tóredék jelóli a helyét. A Királyfóld és a Barczaság lakói azonban nem érték be ezen várak nyújtotta védelemmel. Egy felól a külsó ellenség szerfólótt veszélyezteté vidéküket, más felól nem volt titok elóttük, hogy értékes politikai kiváltságaik, meg szorgalmuk gyümolcse, a jóllét bent is kónnyen irigyeket támaszthat; azért már korán, bizonyára mindjárt betelepedésük után, gondoskodtak bizton- ságukról. Védekezésüket az isteni tiszteletre szolgáló építménynyel kapcsolatban valósították meg. A tapasztalat csakhamar igazolta és általánossá tette a véde- kezés ezen módját. Valószinú, hogy ezen eródítmények eleinte sánczokból és fa kerítésból állottak. A tatárjárás szomorú tapasztalatai szolgáltak itt is legfóbb indító okúl a szilárdabb anyaggal való építkezésre. A telepesek nem voltak róstek az így kinálkozó alkalmat fólhasználni. Nem sokára az Anjou házbeli királyok kedvezése és a gazdasági follendúlés elósegítette, majd a XV. század- ban a torokok ismételt betórései, nemkülónben az országnak zavaros belsó állapota szükségessé tette a vendégekból idókózben szász nemzetséggé lett lakosság ilyetén védekezését. Hogy mennyire fóllendúlt e téren a tevékenység, bizonyítja az ilyen kózségi ercdítményeknek máig fonmaradt nagy száma. A XV. század a virágzó kora a szászok eródítményes templomának; fejlódésük a csúcsíves építészettel kapcsolatban ekkor jutott megállapodási-a, ekkor nyerték azt az alakot, melyben legnagyobb részük máig fOnnáll. Múvészeti értékkel nem birnak; nem is volt az czéljuk; sietséggel, gond és dísz nélkül épúltek. Mindazonáltal fólotte érdekes szüleményei a dolgok ottani M 9