Page - 70 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Volume 23/1

70 elóudvart óvezó egyes vagy kettós falból, annak tornyaiból, árokból és vonó- hídból áll. Magára a templomra nem terjed ki az eródítés, kivéve, hogy egyiknek-másiknak tornya eredetileg védelmi folyosóval volt ellátva. Szinte magától kinálkozik az a fóltevés, hogy az elóbbi fajtájúaknál a templom és annak külsó eródítménye egyszerre épúlt, míg emezeknél a templom megelózte az eródítményt olyképen, hogy a kóból épúlt templomot árok és fakerítés óvezte, melyet utóbb szilárdabb eródítmény váltott fól. Valószinüvé teszi ezt az is, hogy a román és átmeneti múvészetú templomok kózt találjuk azokat, melyeknek ma is fonnálló eródítményeik késóbbi keletkezésúek, egyszersmind mintegy pótolni akarván magának a templomnak védtelenségét, teljesebbek is. A templomnak ilyetén megeródítése a szászoknál a XIV. és XV. század- ban oly általános volt, hogy ha valamennyi e fajta építmény megemlítésére vállalkoznánk, akkor a szászoklakta majdnem valamennyi helységet fól kellene sorolnunk. A százával elófordúló templom-kastélyok a helység kózepén, vagy a kózségen kivúl részint síkfóldón, részint dombon épúltek; legtóbbjüknél megelégedtek a legegyszerúbb eródítménynyel, lóvóréses és védelmi folyosós falkerítéssel és egy kaputoronynyal. Az már tekintélyesebb castellum, a melynek fala két-három toronynyal van megeródítve. A tornyok kivétel nélkül olyanok, mint a templom-eródók tornyai és világos bizonyítékáúl szolgálnak, hogy az itteni építkezókból és épító mesterekból hiányzott a múvészi ósztón, mely a gyakorlati czél megóvása mellett ugyanazon fóladatnak változatos megoldására tórekszik. Az egy mintához lomhán ragaszkodó építkezó mód a súrú gyakorlat daczára mindenütt rányomta termékeire az egyhangúság bélyegét. Legteljesebb, legnagyobb, sót valósággal tekintélyes síkfóldi vár a brassó- megyei Prázsmár kózség templom-kastélya. Itt bizonyos, hogy a templom, a melyról már volt szó, korábbi eredetú az eródítménynél. Emez egy külsó alacsonyabb és egy belsó, mintegy 12 méter magas kerító falból áll; a két fal kózé esó, 3 méter széles tér külsó udvarként futja kórúl a belsó udvart; boltozatos, hosszú folyosón át vezetó és vonóhíddal védett bejárata elótt még két terjedelmes elóudvara van. Egykori négy bástyatornyából kettó még áll. Tágas belsó udvarát festói hatásúvá teszik a fal mentén egymás fólé három sorban fából épített kamrák, az ezek elótt végig futó nyílt folyosók és a hozzájuk fólvezetó lajtorják és lépcsók. A kózség lakossága ma is e kamrákban tartja élelmi szerét: gabonáját, lisztjét, szalonnáját, a minek nagy bóségével dicsekszik, s egyéb ingóságát. Szász-Hermány kózség templom-kastélya szintén tekintélyes síkfóldi eródítmény. Alakja kerek; fó falát csak két-harmad részben keríti