Page - 75 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Volume 23/1

75 uralkodásának idejével (1387 —1437), innen túl a Hunyadiak korabeli épít- kezés a század végéig annak mintegy folytatása. A csúcsíves építés gyakorlata általán, mint eddigi adataink mutatják, mélyen belenyúlik a XVI. századba. Ezen emlékeink sorában a brassói ágostai evangelikus plebánia-templomot, a magyar birodalom területén a legnagyobb és egyszersmind legkeletibb fekvésú csúcsíves építményt illeti meg az elsó hely. Hatalmas, komor tömegc uralkodik a falmeredekségú Czenk hegy tôvében fekvó város fölött és már messziról felkölti érdeklódésünket. Hagyomány szerint 1385-ben kezdték volna az építést. Bizonyos, hogy az 1423-ban még nem volt befejezve. A déli oldal bejárati csarnokának kapuszárnyán levó 1477. évszám híteles; ezen csarnok- ból a templomba nyíló kapu ívmezójében levó fresko festmény Máriát Jézussal ábrázolja, a mezó két alsó sarkát pedig Mátyás és Beatrix (1476—1490.) czímere foglalja el. Valószínú, hogy e festmény is 1477-bôl való és hogy a templom a XV. század végén nagyjában készen lehetett; az 1689-iki túzvészt kóvetó helyreállításkor épúlt a kózéphajónak és a szentélynek mostani tompa csúesú dongaboltozata; ugyanezen idóból valók a formátlan pillérfók; két oldalt a hajó pillérei kôzében levó karzatot a XVIII. században építették. Egyéb átalakítást, sót nagyobb mértékú helyreállítást sem eszközöltek rajta, úgy, hogy ma is eredeti alakjában áll fönn. Késó csúcsíves építmény. A nyugati felén levó átmeneti részletek korábbi idóból valóknak látszanak és arra mutatnak, hogy az építkezést egy régibb terv szerint kezdték meg és egy újabb szerint foly- tatták és fejezték be. Nem jó minóségú, faragott homokkóból épúlt, mely idó multán letöre- dezett és megfeketedett. Innen származik a „Fekete templom" elnevezés. Három hajós csarnok, külsó hosszúsága 88.9, szélessége 37.7, magassága 42 méter. Nyugati oldalán két zömök négyzetes torony van, melyek kózúl az éjszaki csak a hajó magasságáig épúlt föl. A két torony egyfelól kiszökellik a hajó oldalfalainak szintjéból, másfelól erósen beszökellik a kózéphajó terúle- tébe. Ennél fogva a közbe esó bejárati csarnok jóval keskenyebb a kozéphajó- nál. A csarnokból az orgona-karzat alá, onnan pedig a kozéphajóba lépünk. Ezt az oldalhajókból egy pár szabálytalan hatszógú, majd négy pár nyolczszógú tagolatlan pillér választja el. A kózéphajónál szélesebb a diadalív nyílású, ennél ismét szélesebb a szentély, úgy, hogy oldalfalai a mellékhajók kózép- tengelyével összeesnek. A szentély egyébként a hajóhoz képest (41.5 méter) szokatlanúl hosszú is (31.5 méter) és három pár nyolczszógú, de szertelenúl karcsú pillér által szintén három hajóra osztódik és egész szélességében a 10«