Page - 94 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Volume 23/1

94 Székely-Udvarhelyt az egykori Csonka vdrzt, melynek helyén most a reáliskola áll, a XVI. század derekán egy régibb eródítmény, vagy talán templom-kastély helyébe János Zsigmond, az elsó fejedelem építé. Fallal kerített és sarokbástyákkal megerósített négyszogú udvarának kôzepét patkó- alakú épúletrom foglalta el. Az egyik hosszabb szárny egykor nyilván csúcsíves templom volt; a másik szárny ablakain renaissance részletek árúlták el az épúlet keletkezésének idejét. A XIV. században alapított fogarasi vízi-váron a következö századokbeli birtokosainak mindegyike épített valamit, de mindegyik szem elott tartá annak védelmi képességét, s így megórizte a szamos-újvárinál tekintélyesebb erôd jellegét. Mostani alakját nagyjában a XVII. században nyerte. A félkerek eló- udvar után következö belsö várterúleten egy tágas udvarú, négyzetes épúlet áll. Ez épúlet jobb oldali emeletének zömök, nehézkes oszlopos folyosójára nyílt lépcsó vezet. Az ide nyíló kisebb-nagyobb termek hálós boltozatúak. Egyik- másik ajtó kó keretén az együgyúen formált és alkalmazott csúcsíves díszít- mény vonja magára figyelmúnket. Nehézkes, esetlen, múvészietlen itt minden, de jól kifejezi a fejedelemség komorságát. A Bethlen czímernek nyillal átlótt nyakú lúdja és a Báthory czímernek sárkányfogai órzik a XVII. századi itteni építkezók emlékét. A fejedelmek székhelye Gyula-Fehérvár volt és foltehetó, hogy a székes- egyház déli oldalának tôvében állott fejedelmi palotán érvényesúlt a renaissance ízlés. Ennek nyoma azonban a palotával együtt eltúnt. Eddig a világi építészet terén csak királyi emberekkel találkoztunk, a kiknek sorát Martinuzzi György, a merész barát zárja be, és fejedelmekkel, a kiknek sorát János Zsigmond nyitja meg. A XVI. század kôzepétôl kezdve, az akkor keletkezett fejedelemség politikai küzdelmei közt a magyar elókeló nemzetségek nagyobb tekintélyre jutnak, építkezó hajlam támad bennük és ekként hozzá- járúlnak a renaissance múvészet érvényesúléséhez. Ennek az építési tevékeny- ségnek azonban egészen más volt a kiindúló pontja, mint a Királyhágón inneni Fôlvidéken, s ahhoz képest korlátozottabb is volt. Amott az idók folytán átalakított kôzépkori lovagvár lakói leszálltak a sikföldre és ott emeltek maguk- nak nagyobb kényelem mellett biztonságot is nyújtó lakóhelyet. Emitt a lovagvárat nem ismerték; az elókelók falusi birtokukon, úgy nevezett ndvar- házak\ñx\ laktak. Ezeknek eredetét nem ismerjük. Valószinú, hogy a védelem szükségéból indúlt ki az ilyen épúlet is, noha arra csekély mértékben volt alkalmas. Az elókelók várak rakásában a király kiváltságos joga és talán