Page - 108 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Volume 23/1

108 A régi Erdély alkotmányos szervezete. Erdély, a XVI. évszázad derekán Magyarországtól elszakadva, külön állammá alakúlt. A külOnválás nem egyszerre, hanem fokozatosan, az escmények kényszerító hatása alatt ment végbe. Maga a magyar birodalom már elóbb, mindjárt a mohácsi vész után, két/elé vált, miután az ország két királyt válasz- tott, a kik kozúl Szapolyai János a kelcti részcket bírta, de még Budával, mint fóvárossal. Erdély különvdldsa a török hódítás kôvetkezménye volt, miután a török 1541-ben Szapolyai ozvegyétól, Izabella királynétól Buda várát elfoglalta, és így fiának, János Zsigmondnak birodalma Erdélyre, a Tiszán-túlra és Kassa vidékére szorúlt össze. Erre az erdélyi rendek, vagyis a XV. század folyamán kialakúlt három politikai nemzet képviselói 1542-ben Tordán alkotmányozó és államszervezó országgyúlést tartottak, melyen Martinuzzit a királyné és fia helytartójának választották és Erdélyt onálló fejedelemséggé szervezték. Meghivásukra Izabella és János Zsigmond székhelyét Gyula-Fehérvárra tette át, a hol számukra a püspöki palotát és uradalmat fejedeln>i szállásúl és birtokúl rendelték. Ezen és a következö országgyúléseken szervezték a kormánytanácsot, a tôrvény- székeket, és szabályozták az adófizetést, a töröknek fizetendô adót, a szabad fejedelemválasztást. Erdély ugyan rövid idóre (1551) visszacsatoltatott Magyarországhoz, de az erdélyi rendek öt év múlva János Zsigmondot ismét fejedelmôkké válasz- tották. Az ekkor (1556 november) tartott kolozsvári országgyúlésen meg- állapították Erdély új államformáját. Innen kezdódik Erdélynek és a hozzá tartozott Tiszán túli vármegyéknek onálló állami élete s független választó fejedelemsége, mely 1690-ig, I. Apafi Mihály fejedelem haláláig fonnállott. A fejedelemség a magyar királyságtól teljesen független volt, de a török szultánnak fôvédnôksége alatt állott. Ezt a viszonyt a nagy Szulejmán szultán 1566-ban János Zsigmondnak adott védlevele (athnaméja) szabályozta, melyben a szultán megfogadta, hogy a fejedelmet és Erdélyt szabadságában megtartja, megoltalmazza, s a szabad fejedelemválasztást biztosítja ; a megválasztott fejedelemnek folszerszámozott lovat, fejedelmi botot, zászlót, kardot és tollas süveget küld a fejedelemségnek ékességére és megerósítésére. Ennek fejében Erdély évenként tíz (késóbb tizenöt) ezer arany adót tartozott fizetni a szul- tánoknak.