Page - 110 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Volume 23/1

110 harmadik a váradi kapitány, a magyarországi Részek hadainak fóvezére. Ez utdbbi nemcsak hadi, hanem politikai méltdság is, mintegy a Részek kor- mányzdia s igy a fejedelem után jdformán az elsô méltdság, melyet sokszor a fejedelmi család tagjai vagy rokonai tôltôttek be. Az udvari tisztviselôk kôzôtt elsô a fôudvarmester, ki a fejedelmi udvar- tartásra ügyelt. Második az udvari fôkapitány és vicekapitány, a kik a test- ôrség (ruhájuk után kék és veres darabantok) parancsnokai s a fejedelem személyének, udvarának drizôi. Tóbbnyire más tisztséget is viseltek, országos fókapitányok, székely fokapitányok vagy fóispánok voltak. Elsórangú tisztség volt még a fôkomornyiké, a ki a fejedelem házipénztárát, számadásait kezelte, az udvartartás kôltségeit fizette, s az udvari irodának fónóke volt. Egyéb udvari belsô tisztek : a fôasztalnok, fôétekfogô, fópohárnok, fôhinyaadô (fópohárnok) és fókonyhamester, kik a fejedelem asztalára és konyhájára gondot viseltek. Belsô személyzet az udvari inasok, azaz nemes aprddok, a kik a fejedelem személye mellett végeztek szolgálatokat. A killsô udvari tisztségek kôzôtt nevezetesebbek : a fôlovdszmester, fbszáMásmester, fô¡ ágerm ester. Nagy befolyásuk volt egyes udvari papoknzk is, a kik a fejedelmeket nemcsak vallási, hanem gyakran politikai tekintetben is irányították. Igy Dávid Ferencz az unitárius vallásra térített János Zsigmond, Carillo Alfonz jezsuita Báthory Zsigmond, a református Alvinczy Péter Bocskay, Geleji Katonai István Bethlen Gábor, Tophaeus Mihály Apafi Mihály udvari papjai kiváld politikai szerepet is vittek. A vármegyéket fó- és alispánok, szolgabírák, a magyar vidéket fô- és alkapitányok, a székely és szász székeket fô- és alkirálybírák igazgatták; a szolgabírákat a székelyeknél dulóknak nevezték. A bíráskodást arra rendelt tórvényszékek (fiúszék, viceszék, derékszék, kózgyúlés), a városokban a tanács intézte. Felsóbb tôrvényszék volt a királyi tábla; felségsértési és nagyobb perekben maga az országgyúlés. Az ország külképviseletét a fejedelem és országgyúléstól rendelt kóvetek teljesítették. Állandó kôveteket Erdély a küludvaroknál nem tartott, de alkalmi kôvetségek súrún jártak fôkép a portára. Az erdélyi kôveteknek Konstanti- nápolyban állandd házuk volt (az ú. n. erdélyi ház). Gyakran járnak kóvetek Erdélyból Bécsbe, Prágába, Krakkdba, a két oláh vajdához, a budai basához, az olasz udvarokba, Francziaországba, Svédországba, stb. A tôrôknek Magyarországbdl kiverése után megszúnvén Erdély külón- állásának tórténeti hivatása, Erdély a Habsburg-ház magyar királyságának