Page - 116 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Volume 23/1

116 e földön, és a melynek teijeszkedése elótt nem volt elég erös korlát az a több helyütt meg-megszakadó hegység, a mely határt vont Erdély és az Alföld között. E hegység részci között legnevezetesebb fôkép tôrténelmi szempontból a Meszes-hegység. A mint a költö a Névtelen Jegyzô által megörzött hagyo- mányra támaszkodva mondja, Tuhutum itt jegyzé ki a magyar hazát a határszélen épített nagy kö kapukkal és fa korláttal s csak késóbb tört át Arpád engedelmével a meszesi kapun, hogy az crdön túli földet megszerezze magának és maradékainak. A Meszes a múlt korszakaiban legtöbbször két ország határa, s kôrnyéke sokszor véres csaták színtere volt. Hogy mar a rómaiak mennyire ismerték a Meszes hadászati fontosságát, maig is mutatja a kolozsmegyei Kis-Sebestól Tihóig mindenütt a Meszes ormán húzódó vallum, mely hatârtôltésûl szolgált a római birodalom és Dacia közt. Ez a hegytest Szilágy- és Kolozsmegyéhez tartozik. Lábait éjszakon a Szamos, délen a Sebes-Körös öntözi. Tagozatai igen szépek s érdekes változa- tokat tárnak lépten-nyomon szemeink elé. Itt mély, szinte járhatatlan völgyekre bukkanunk, amott megmászhatatlan sziklafalak állják útunkat. Néhol terje- delmes hegyi legelôk, kaszálók illatos gyepszönyege tcrûl, más helyen kopár gipsz- és mészképzodmények fehér tömege csillámlik. A Meszes lánczolata éjszakkeletról délnyugatnak húzódik 40—56 kilométerhosszúságban. A Szamos vôlgyétôl kiindúlva szelid emelkedésú dombokkal kezdódik; legmagasabb esúesa a peijei Alagas (Magura) 989 méter. Itt ered nehány hegyi forrásból a Kraszna folyó. A hegység, mely ágazatait a Kraszna, Egregy és Almás vizek vidékére is szétterjeszti, aránylag kevés folyónak, pataknak ad létet s azok nagyobb része is a hegység keleti oldalából ered. Apróbb, igen egészséges vizú erek, források gyakoriak az erdóség völgyeiben, de legnagyobb részük nem fejlódik patakká, hanem elszivárog a völgy fenekén. A hegység geologiai alakúlását tekintve elég változatos. Fó gerineze a legrégibb üledékes közetekböl (csillámpala, fillit, stb.) áll, a melyekhez ó-harmadkori képzôdmények (homokkô, mészkó, stb.) csatlakoznak. Bövelkedik építésre alkalmas kitûnô kôanyagokkal, sok gipszszel, mészkóvel, melyeket azonban mindeddig kevéssé értékesítettek ; van benne majolika-gyártásra alkalmas agyag és van kôszén is. A Meszes ma már nem.politikai határ. A megyerendezéskor Szilágy- megye kikerekítése szükségessé tette, hogy az Egregy és Almás melléke is ide csatoltassék, s így ezen a részen a régi értelemben vett Magyarország