Page - 119 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Volume 23/1

119 pusztân tüzeld anyagiil hasznâltâk. A hegységek lankâsabb részein és az aprdbb dombsorokon a tölgy- és cser-erdôk az uralkoddk. Bar épitési czélokra, külö- nösen pedig vastiti talpfâknak és cserkéregnek gyönyörü erdôket taroltak le, a megmaradottak a sok erdôpazarlâs utân is valdsâgos kineset érnek. Düsan tenyésznek még a gyertyân-, nyir-, hârs- és szilfâk is. A völgyekben, folydk, patakok mentén egész éger-, nyâr-, jegenye- és fäzfaerdök diszlenek ékességéul az amugy is szép és vâltozatos vidéknek ott is, a hol a rengetegek mâr megszakadnak s a rétségeknek adnak helyet. Az erdôs hegyeknek âllatvilâga is szép és gazdag. A Kôzép-Eurdpâban honos vadak közül még a ritkâbbak is, mint a vadmacska, borz, s vizeiben a halpusztitd vidra is elég gyakran elôfordûlnak. A hasznos erdei és mezei vadak is elég bôven tenyésznek. Van vaddisznd, öz, nyiil. Hajdan a nemes szarvas is otthonos volt az akkor sokkal nagyobb kiterjedésû erdôségekben. Egyedûli nemes vad szârnyasa a csâszârmadâr. A Szilâgysâg éghajlata âltalâban szelid; a tavasz elég korân, a tél késôn köszönt be. Legzordonabb idô és legtôbb esô jâr a Meszes magaslatain. A megye lakossàga leginkâbb dstermeléssel foglalkozik. Erre inditjâk fôldjének természeti tulajdonsâgai, éghajlata s âltalâban ûgy földrajzi helyzete, mint földtani alakûlâsa. Hegyi legelôin kitunô fû terem, tâg völgyeiben dûs kalâszok hullâmzanak. Dombos duldin, kisebb-nagyobb térségein igen jd termô- föld mozditja elô a mezôgazdasâg minden âgât és folytonos fejlôdését. A Szilâgysâg szôlôje és bora kapös volt, mig gyönyörü szôlôûltetvényeit a fillokszera tönkre nem tette. Ma mâr ismét kezd föllendülni a szôlômivelés. Szdlôtermesztésre (a legmagasabb hegyeket kivéve) az egész megye terùlete alkalmas; a legjobb bort azonban az Érmellékt.n szurik. Az érmelléki, neve- zetesen a tasnâdi bakator vilâghirre emelkedett. Asztali bora kivâld jd a megye minden részének. A szôlôtermesztés mellett nagy a gyûmôlcstermesztés is. Zamatosabb, szinre, alakra nézve szebb, egészségesebb aima, körte nem igen terem az orszâgban. Szilâgymegye a nemesebb faj-gyümölcsökön kivûl nagy- mennyiségu szilvât termeszt. A terjedelmes szilvâsok egész vidékeknek adnak jd jövedelmet. Kivâld jd és szép beszterezei, vagy mâs néven berczenczei szilvâja, a melyet aszalvâny vagy szilvaiz alakjàban orszâgszerte ismernek. Kûlônféle szilvâibôl évente nagy mennyiségii szeszt fôznek. Terem tovâbbâ sok és kitund didja, zamatos és szép cseresznyéje. De bârmily kedvezôk is a gazda- sâgi âllapotok, a kivitel csekély. Nagyobb kivitele a megyének csak a gyümölcs- félékbôl lehetne. Most félmillid forintot vesz be gyümölcsböl évenként.