Page - 130 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Volume 23/1

130 keleti hatârait, mint még akkor hivé, itt kijelölhette, de csakhamar elkészul Erdély meghdditâsânak tervével és Zilahrdl elindulva, azt végre is hajtja. Hajdan Zilahot az erdélyi rdm. kath. püspök birta 1542-ig, mikor a maros- vâsârhelyi orszâggyûlés Statileo J. püspök halâla utân az erdélyi pûspôkség javait egyelôre esak ideiglenesen vilâgi czélokra lefoglalta, s igy Zilah az erdélyi kincstâr birtokâba ment ât, majd 1617-ben földesurak birtokâba jutott s ott marad 1806-ig, mikor a vâros utolsd földesuraitdl, bârd Wesselényi Mikldstdl és feleségétdl, Cserey Helenâtdl, nyolczvanezer bankdforintért meg- vâltja magât. Ettôl kezdve szabad vâros, politikai, tôrvénykezési és addzâsi tekintetben a megyétôl független. Különben mint püspöki birtok Kun Lâszld kiralynak egy szabadalomlevele értelmében tôrvény- és igazsâgszolgâltatâsi tekintetben mâr 1282 dta ki volt véve a megyei ispân tôrvényhatdsâga aldl. E mellett idôk folytân több oly kivâltsâgot kapott, a melyek bizonyos ônâllâst biztositottak szâmâra. Igy nyerte 1496-ban II. Ulâszldtdl a jus gladiit, ugyan- azon évben a szabad kereskedés olyan biztositâsât, hogy lakosai eilen még mâshol elkövetett vétség esetén is esak a zilahi fôbird elôtt lehetett keresetet inditani. Ez ônâlldsâgânak és kivâltsàgainak tulajdonithatd részben, hogy kebelében mâr a régibb idôkben erös polgâri rend fejlödött ki. Minthogy azonban lakott a vârosban nemesség is és ennek kivâltsâgai miatt a polgâr- sâgot a közterhek erôsen nyomtâk : hosszas, több izben megiijùlô versengés, sdt tettleges ôsszetûzés is tamadt a két osztâly között fôleg a XVIII. szâzad elején. 1737-ben valdsâgos szerzôdéssel, az ugy nevezett harmonialis contrac- tussal kötöttek békét, melynek értelmében a vârosi 12 esküdtet attdl kezdve nemcsak a polgàrok közul vâlasztottâk, hanem felerészben à nemesek kôzûl. E tizenkettöböl vâlasztottâk aztàn fôlvâltva egyik esztendôben a nemes, a mâsikban a polgàr föbirdt. Egyébirânt a Zilah régibb tôrténelmére vonatkozd adatok megsemmi- sultek azon sok pusztulâs közben, mely ez „orszdg kapvjd^-t annyiszor süjtotta. A többek közt folperzselték a tatârok 1241-ben, a Bâsta zsoldosai 1601-ben, aRabutin râczai 1703-ban. E miatt régi épuletei sinesenek, kivéve a reformâtus templomot, illetdleg annak csücsives szentélyzàradékât, és kivéve azt a ma mâr egyszeru lakôhâzat, a hol XII. Kâroly svéd kiràly 1714-ben Benderböl haza tértében szâllva volt. Kivâldbb kôz- és magânépuletei mind az utolsd pâr évtized s különösen az utolsd nehâny év alatt keletkcztek. E miatt Zilah dsrégisége mellett is ujonnan épult vâros és abban a festôi kettôs keretben, melynek egyikét a Meszes