Page - 144 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Volume 23/1

144 álló sziklafalnak neki rontva, benne 20 méter magas és 24 méter széles, óriás páholyhoz hasonló üreget tört ki, melyen által habjai a hegy sótét gyomrának ismeretlen mélységeibe zuhognak alá. De a vaskóh—szohodolinál sokkal nagyobbszerú a fönt említett ponori Csetátye pataknyelö barlang. E bóvizú patak 70—80 méter magas, csúcsíves alakúlású kapun rohan be alvilági útjára; és hasonlóképen az Aragyászának ellipszis alakú víznyeló kapuja a Szamos-bazárban. A vizkiöntö barlangok között legnagyobbszerúek a Koros eredete Réz- bánya mellett, hol a Fekete-Körös vize oly nagy bóséggel rohan eló egy cseppkó-díszítményú sótét csarnokból, mintha 50—60 kozónséges forrás osszebeszélt volna oda bent a hegy gyomrában, hogy egyesúlt eróvel torjék át a szikla keblét s egyszerrc rohanjanak ki a napvilágra. Megkapó szép képzód- mény a rézbányai szikla-kapu, az úgy nevezett Bihar-kapu is, de sokkal nagyobb szabású a kevésbbé ismert Porta Juoneli az Aranyos mentén: egy 30 méter magas, 15 méter széles, szábályos alakú óriási kapu; nemkülönben a Galbina legalsó kiomlése a Kolcsszeumban; úgyszintén az Aragyásza üregeinek kiömlesztö kapuja a Szamos-bazárban; valamint ugyancsak a Meleg- Szamos forrásvidékén a herdetói Izbuk szép tojásdad barlangszáda és a Szavios kútjának vízokádó nagy barlangürege. Imitt-amott hatalmas kószálak (monolithek), magánosan fölmeredö hatal- mas sziklatornyok s bástyák válnak ki magasan a hegy sziklatomegéból. A leg- mcrészebb alakúlásúak és legnagyobb szabásúak ezek közt a Mahomed (a nép nyelvén Kukurucz) a meziádi barlang kórnyékén; a Vadon temploma, a Góliát és David Bihar-Füreden; a Czukorsüveg a Szamos-bazárban és a Sikó-torony a retyiczeli vízesés fölött. Nem lehet a Bihar-hegység remek visszhangjait sem említés nélkül hagyni, melyekkel szintén gazdagon meg van áldva. Hogy csak néhányat említsünk: a Visszhangos bércz (Tyátra greitóre) a Tolvajvár\.6\ (Tyátra talharulni) nem messze, a fógerincznek Bricczi nevú orma alatt, három szótagot ismételve más-más pontokról ad vissza; továbbá a biharfüredi Jupiter-visszhang és Ciklo/on, végre az Izbuk-ponori erdei laktól szólítható Glavója-visszhang, melyek a havasi kürtnek vagy a lOvésnek hangját mind 8 — 10-szeresen megsokszorozva, sót részben meg sem számlálható ismétléssel zengik vissza, míg végre a hang fokozatosan gyengúló rezgéssel enyészik el a távolban. Végúl a Bihar-hegység még két oly ritka természeti tüneménynyel dicsekedhetik, a milyen csak kevés helyen fordúl ele1). Ez két idószakos forrás.