Page - 153 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Volume 23/1

153 szâsz plebànos âllott. Eleinte Luther tanât vallâ és vele egyûtt a vâros is ; majd Kàlvinhoz hajlott; végre âttért, magâval râgadva polgârtârsait (1566), az olasz Socini tanâhoz, mely mint a régi arianus hit, a Szenthâromsàgot tagadta, s azért az ez alapon tàmadt felekezet mai napig az egy istent hivô, unitârius nevet viseli. E tannak megnyerte Jânos kirâly fiât, az ifjû Jânos Zsigmond vâlasztott kirâlyt, s a maros-vâsârhelyi orszâggyûlés 1571 januâr Màtyâs kiraly sziilôhàza Kolozsvàrt. 14-én kimondvàn, „hogy az Isten igéje mindenùtt szabadon prédikâltassék, a confessiôért senki ne bàntassék, se prédikàtor, se hallgatôk", torvénynyel megengedte e vallàs gyakorlatàt is. Ezzel a vallâssal azonban Kolozsvâr teljesen elszakadt az orthodox lutherânus szâszsâgtôl. Alig szâz év alatt egészen magyar vàrossâ lett, sôt bizonyos fokig ez idôben a magyar szellemi élet vezetôje. Ennek a fejlôdésnek egyik fô embere, az unitâriussâ lett szâsz Helth Gâspâr — ki magât magyarûl Heltainak nevezé, — nyomdâjâval valôdi irodalmi tuzhelyet alakitott Kolozsvàrt. Itt jelent meg a szâzad typikus M. 20