Page - 161 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Volume 23/1

161 legelsó tárgya az unió volt. A szászok és oláhok részéról fólhozott ellenvetések czáfolására és az unió kimondása érdekében elóbb a volt ellenzék vezére, az ekkor már vak Wesselényi Miklós, utána Zeyk József, id. Szász Károly és Kemény Dénes, az elóbbi országgyúlések ellenzéki vezérszónokai emelték fól szavukat. „Eljen és orokre létezzék az unió!" kiáltá az orómriadás zajától kisérve Wesselényi. S róvid szünet után Roth Illés brassói és Schmidt Konrád A Ferencz József egyetem központi ¿púlete és az egyetem orvoskarí épflleteinek csoportja. szebeni követek a szász nemzet nevében szintén készeknek nyilatkoztak az uniót elfogadni. Az unió mellett nyilatkozott az oláhok részéról az agg Lemény püspök is. Az országgyúlés május 30-án egyhangúlag kimondotta az uniót. Kolozsvár polgár- sága orümmámorban úszott, mikor az unió kimondásának hire kihatott az útczára is. Egy jobb jóvó hajnalát vélte mindenki derengcni. Az öröm és lelkesedés napjai azonban meg voltak számlálva. Csakhamar bekövetkeztek a háborús viszontagságok és azokkal együtt a megpróbáltatások napjai. Az 1848/49-ki harczok lezajlása után az új politikai rendszcr sulyos csapásokat mért Kolozsvárra. Fóvárosi jellegét elveszitette. Minden nagyobb