Page - 187 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Volume 23/1
Image of the Page - 187 -
Text of the Page - 187 -
187
ismeretes erdélyi fatemplomoknak. A templom ikonasztazisán egy régi kép
Jézus születését ábrázolja. E festményt az teszi becsessé, hogy festóje eredeti
és sajátságos fólfogással a régi oláh népviseletet órókítette meg rajta s így
kétség kivúl egyike legrégibb néprajzi képeinknek. Szász-Banyiczától délre
van Kozviatelke. E kózség egyik telkén egyszerú fakereszt jelóli a sírt, melyben
a Górgényben elfogott s aztán e kózség kózelében mególt Barcsay Ákos erdélyi
fejedelem teste pihen.
Királyfalvától Szász-Régen felé menve, Magyar-FülpdsxvÁ már Maros-
Tordamegye terúletére lépünk. A Mezóség kolozsmegyei részéról azonban
hiányos lenne ismeretünk, ha nem tennénk egy kirándúlást a Mezóség keleti
határáúl szolgáló Lúcz patak termékeny vólgyébe, hol nevezetesebb kózségek
Dedrád és Batos, melyeknek szász ajkú lakosai nemcsak jó foldmívelók,
hanem kitúnó baromtenyésztók is.
A fóntebbiekben ismertetett vidék alkotja kózigazgatásilag Kolozsmegyét,
mely úgy terúletére (5149.25 négyszógkilométer), mint népességére nézve
egyike a legnagyobb erdélyrészi megyéknek. Ejszakon Besztercze - Naszód
és Szolnok-Doboka, éjszaknyugaton Szilágy, nyugaton Bihar, délen Torda-
Aranyos és délkeleten Maros-Torda megyék kózótt hosszan nyúlik el nyugatról
kelet felé folytonosan keskenyedve. Ilyen hosszan elnyúló megyéje az erdélyi
részeknek egy sines s e miatt fóldrajzilag nagyon külónbózó vidékekból áll.
Nyugati részét havasok ágazzák be. E havasok alatt fekszik a kies Kalotaszeg.
Kózépsó részét a Kajántó, Borsa és a Szamos vólgyei alkotják. A Szamos
vólgyétól keletre esó hosszú és aránylag keskeny része a Mezóséghez tartozik.
A Mezóség.
Az erdélyi belsó medenczének azt a dombos-vólgyes részét, melyet
keleten a Marosba omló Lucz patak, éjszakkeleten a Sajó folyó, éjszakon a
Nagy-Szamos, nyugaton a Kis-Szamos, délnyugaton az Aranyos, délen és
délkeleten a Maros folyók fognak kózre, Mez'óségnck nevezzük. A Mezóség
terúletén négy megye osztozik. Kózéprésze Apahidától Kis-Fülpósig, mely
ez irányban a Mezóség legkeletibb kózsége, Kolozsmegyéhez, ettól éjszakra,
a két Szamostól és a Sajótól határolt rész Szolnok-Dobokamegyéhez, délen az
Aranyos és a Maros folyókig terjedó része Torda-Aranyosmegyéhez, délkeleten
a Marosig és a Lucz patak alsó folyásáig terjedó darabja pedig Maros-Torda-
megyéhez tartozik.
34*
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország VI, Volume 23/1
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Magyarország VI
- Volume
- 23/1
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1900
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 14.94 x 21.86 cm
- Pages
- 306
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch