Page - 187 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Volume 23/1

187 ismeretes erdélyi fatemplomoknak. A templom ikonasztazisán egy régi kép Jézus születését ábrázolja. E festményt az teszi becsessé, hogy festóje eredeti és sajátságos fólfogással a régi oláh népviseletet órókítette meg rajta s így kétség kivúl egyike legrégibb néprajzi képeinknek. Szász-Banyiczától délre van Kozviatelke. E kózség egyik telkén egyszerú fakereszt jelóli a sírt, melyben a Górgényben elfogott s aztán e kózség kózelében mególt Barcsay Ákos erdélyi fejedelem teste pihen. Királyfalvától Szász-Régen felé menve, Magyar-FülpdsxvÁ már Maros- Tordamegye terúletére lépünk. A Mezóség kolozsmegyei részéról azonban hiányos lenne ismeretünk, ha nem tennénk egy kirándúlást a Mezóség keleti határáúl szolgáló Lúcz patak termékeny vólgyébe, hol nevezetesebb kózségek Dedrád és Batos, melyeknek szász ajkú lakosai nemcsak jó foldmívelók, hanem kitúnó baromtenyésztók is. A fóntebbiekben ismertetett vidék alkotja kózigazgatásilag Kolozsmegyét, mely úgy terúletére (5149.25 négyszógkilométer), mint népességére nézve egyike a legnagyobb erdélyrészi megyéknek. Ejszakon Besztercze - Naszód és Szolnok-Doboka, éjszaknyugaton Szilágy, nyugaton Bihar, délen Torda- Aranyos és délkeleten Maros-Torda megyék kózótt hosszan nyúlik el nyugatról kelet felé folytonosan keskenyedve. Ilyen hosszan elnyúló megyéje az erdélyi részeknek egy sines s e miatt fóldrajzilag nagyon külónbózó vidékekból áll. Nyugati részét havasok ágazzák be. E havasok alatt fekszik a kies Kalotaszeg. Kózépsó részét a Kajántó, Borsa és a Szamos vólgyei alkotják. A Szamos vólgyétól keletre esó hosszú és aránylag keskeny része a Mezóséghez tartozik. A Mezóség. Az erdélyi belsó medenczének azt a dombos-vólgyes részét, melyet keleten a Marosba omló Lucz patak, éjszakkeleten a Sajó folyó, éjszakon a Nagy-Szamos, nyugaton a Kis-Szamos, délnyugaton az Aranyos, délen és délkeleten a Maros folyók fognak kózre, Mez'óségnck nevezzük. A Mezóség terúletén négy megye osztozik. Kózéprésze Apahidától Kis-Fülpósig, mely ez irányban a Mezóség legkeletibb kózsége, Kolozsmegyéhez, ettól éjszakra, a két Szamostól és a Sajótól határolt rész Szolnok-Dobokamegyéhez, délen az Aranyos és a Maros folyókig terjedó része Torda-Aranyosmegyéhez, délkeleten a Marosig és a Lucz patak alsó folyásáig terjedó darabja pedig Maros-Torda- megyéhez tartozik. 34*