Page - 204 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Volume 23/1

204 nagyságú Acteonella gigantea nevú kóvesedett csigával. Szemkózt a Csiga- hegygyel az Aranyos jobb oldalán magas mészkófalak emelkednek az 1200 méternyi Piatra alba nevú fehér szirttel. Ennek oldaláról omlik alá a Piscsiora nevú vízesés. A vólgy átellenes oldalán emelkedó mészszirtek egyik barlang- jából elótórtetó patak a szikla alsó fokán tóbb ágra szakadva, nagy morajjal zuhog alá. A mésztartalmú víz mindent bevon mészréteggel s ennélfogva nagy mennyiségben keletkeznek benne a változatos szépségú mészkó-képzódmények. A lakosok ezekból az ú. n. mésztufákból kereszteket fúrészelnek, melyek a templomok és útak mellett sok helyt láthatók. Az Aranyos két ága Ponorelen alúl egyesúlve, mielótt Topánfalvára érne, a Piatra Lucia nevú sziklaszoroson halad át, hol Alsó-Fehérmegye felé esó oldalban sótétlik az a barlang, a melyet Jókai Mór „Szegény gazdagok" czímú regényében a hamis pénzverók rejtekhelyéúl szerepeltet. Alább a csertési pataknak az Aranyosba omlésénél fekszik a járás székhelye, a szétszórtan, de elég csinosan épult Topánfalva, 2440 lakosú nagyküzség, melyet a móczok fóvárosának szoktak nevezni. Rendes útczája csak egy van, melyben három templom és pár vendégló áll. Itt van a 41.932 hold terjedelmú kincstári erdók gondnokságának épúlete is. A móczok szétszórt házai a kincstári erdók tisztá- sain feküsznek. Topánfalvával szomszédos Bisztra, honnan a Bisztra patakon úsztatják le a kincstári erdók fáját az Aranyosba. Bisztrán alúl az út erdós magaslaton egy elhagyott kaluger-kolostor és egy kis templom mellett megy át Lvpsa kózségbe, hol már a mokányok terúletére lépünk. A rómaiak idejében a vólgynek itteni téresebb kiszélesedése az aranymosás egyik fó helye volt. Hajdani bányái jól fizettek, de ma már csak kevés aranyat adnak. Lupsának Lvpsapatak nevú részét is elhagyva, Muncselen alúl az Aranyos jobbpartján fekvó s csinosan épúlt Offenbányára érünk, mely hajdan hires bányaváros volt, de ma csak kiskózség 1090 lakossal. A hajdan dús jóvedelmú bányák elveszett aranyereit mostanában egy társaság igyekszik újra megtalálni és kaliforniai mintájú zúzó-múveket is állított fól. Offenbányán alúl omlásos hegyek és szakadékos vízmosások kózótt elha- ladva, Alsó- és Fels'ó-Szolcsvára érünk. Az utóbbinak nevezetessége a kózség mellett levó patak vólgyében bóven található vastim-gránát. Alsó-Szolcsván érdemes megnézni a búvó patakot. A ponori patak ugyanis Ponor falún alúl egy 430 méter magas sziklafal hasadékaiban eltúnik, de az alsó-szolcsvai határban újra elóbukkan. Meredek szikla alján, 18 méter magas, merész kúpíves nyílásból ómlik ki az elbújt patak. Erdemes továbbá megnézni azt a gyónyórú