Page - 210 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Volume 23/1

210 sziklái és alattuk a hatalmas gát a villamteleppel, a honnan a folyó erejével elóállitott villamerót dróton vezetik az ide tizenegy kilométerre fekvó tordai cellulose-gyárhoz. A gátnál a völgy kiszélesedik s ime elénk tárúl a székely falvakkal kôrûlvett szép Keresztesmezó. Az országúttól jobbra marad el az l lOO lakosú Várfalva és a vele egybeépúlt 900 magyar lakosú Aratiyos-Rákos, a báró Jósika család kasté- lyával. Várfalva fölött a sziklatetón egy római eródités nyomai láthatók, a kozség erdóborította hegyei között pedig az egykori Fütyér-várnak ismeretlen korból származó maradványai. A Várfalva és Aranyos-Rákos között lefolyó kis patak fejénél, a Székelykó dél-keleti lejtójén bóvizú források mellé telepedett a kis Csegez kôzség. Csegeztól dél-nyugatra a Geszteg hegy lajtha-mészkó-réte- geiben már a rómaiak idejében is kóbányák voltak, melyeket ma is mivelnek. E bányák kôzelében nagy tömegben fordúlnak eló gipsz-kristályok is. Az innen éjszakra s az Aranyos mellett szép tágas téren fekvó Várfalvával szomszédos Sin/alva egyike a szebb és rendezettebb magyar kôzségeknek. Sinfalván és Mészkón alúl Alsó- és Fels'ô- Szent-Mihályfalva kettós kôzség (összesen 1900 lakossal) három kilométer hosszúságban nyúlik el az országút mellett. A két kôzséget, melyeknek két református és egy görög-keleti temploma messze ellátszik a lapályon, csak egy út választja el egymástól. Szent-Mihály- falván a WolfF-féle úrilak udvarában és parkjában a Keresztesmezóról kerúlt több római szárkofág látható. A kozség határának Torda felól esó részén vonúlt át egy római út, mely az innen délkeletre esó Harasztos kôzség felé ma is útúl szolgál. Ennek kôzelében volt a potaissai római temetó, hol még ma is sok szárkofág rejtózik a föld alatt. Harasztos határát érintve halad Gyérestól Maros- Ujvár felé a magyar államvasút. Szent-Mihályfalvától dél felé Kövend és Bágyon csinos és népes kôzségek feküsznek. Legnagyobb részt székely lakóik jó földmivelök és ügyes kertészek. Az aranyosszéki hajdani lustrák nagy részét e tájon tartották. Mihály oláh vajdát itt, a Keresztesmezónek a Létom hegy felóli részén gyilkolták meg Básta vallonjai (1601). A Keresztesmezónek Torda felé esó részét régebben Kis-Királyrétjének nevezték; ez az országgyúlésre érkezók, vagy itt táborozók lovainak szabad legeló helyúl szolgált. A Keresztes- mezónek Harasztos felé teijedó részén a háborús idókben egy pár kôzség teljesen elpusztúlt. Ezek határait 1848 elótt, mint szabad fôldeket, Aranyosszék kózbirtokának tekintették és külón szabályok szerint kezelték. E szabad földek ôrôklés tárgyai nem leliettek; ha haszonélvezójük meghalt, a haszonélvezet joga arra a székelyre szállott, ki ekéjét leghamarább akasztotta a gazda nélkül