Page - 210 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Volume 23/1
Image of the Page - 210 -
Text of the Page - 210 -
210
sziklái és alattuk a hatalmas gát a villamteleppel, a honnan a folyó erejével
elóállitott villamerót dróton vezetik az ide tizenegy kilométerre fekvó tordai
cellulose-gyárhoz. A gátnál a völgy kiszélesedik s ime elénk tárúl a székely
falvakkal kôrûlvett szép Keresztesmezó.
Az országúttól jobbra marad el az l lOO lakosú Várfalva és a vele
egybeépúlt 900 magyar lakosú Aratiyos-Rákos, a báró Jósika család kasté-
lyával. Várfalva fölött a sziklatetón egy római eródités nyomai láthatók, a
kozség erdóborította hegyei között pedig az egykori Fütyér-várnak ismeretlen
korból származó maradványai. A Várfalva és Aranyos-Rákos között lefolyó
kis patak fejénél, a Székelykó dél-keleti lejtójén bóvizú források mellé telepedett
a kis Csegez kôzség. Csegeztól dél-nyugatra a Geszteg hegy lajtha-mészkó-réte-
geiben már a rómaiak idejében is kóbányák voltak, melyeket ma is mivelnek.
E bányák kôzelében nagy tömegben fordúlnak eló gipsz-kristályok is. Az innen
éjszakra s az Aranyos mellett szép tágas téren fekvó Várfalvával szomszédos
Sin/alva egyike a szebb és rendezettebb magyar kôzségeknek. Sinfalván és
Mészkón alúl Alsó- és Fels'ô- Szent-Mihályfalva kettós kôzség (összesen
1900 lakossal) három kilométer hosszúságban nyúlik el az országút mellett.
A két kôzséget, melyeknek két református és egy görög-keleti temploma
messze ellátszik a lapályon, csak egy út választja el egymástól. Szent-Mihály-
falván a WolfF-féle úrilak udvarában és parkjában a Keresztesmezóról kerúlt
több római szárkofág látható. A kozség határának Torda felól esó részén vonúlt
át egy római út, mely az innen délkeletre esó Harasztos kôzség felé ma is útúl
szolgál. Ennek kôzelében volt a potaissai római temetó, hol még ma is sok
szárkofág rejtózik a föld alatt. Harasztos határát érintve halad Gyérestól Maros-
Ujvár felé a magyar államvasút. Szent-Mihályfalvától dél felé Kövend és
Bágyon csinos és népes kôzségek feküsznek. Legnagyobb részt székely lakóik
jó földmivelök és ügyes kertészek. Az aranyosszéki hajdani lustrák nagy részét
e tájon tartották. Mihály oláh vajdát itt, a Keresztesmezónek a Létom hegy
felóli részén gyilkolták meg Básta vallonjai (1601). A Keresztesmezónek Torda
felé esó részét régebben Kis-Királyrétjének nevezték; ez az országgyúlésre
érkezók, vagy itt táborozók lovainak szabad legeló helyúl szolgált. A Keresztes-
mezónek Harasztos felé teijedó részén a háborús idókben egy pár kôzség
teljesen elpusztúlt. Ezek határait 1848 elótt, mint szabad fôldeket, Aranyosszék
kózbirtokának tekintették és külón szabályok szerint kezelték. E szabad földek
ôrôklés tárgyai nem leliettek; ha haszonélvezójük meghalt, a haszonélvezet
joga arra a székelyre szállott, ki ekéjét leghamarább akasztotta a gazda nélkül
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország VI, Volume 23/1
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Magyarország VI
- Volume
- 23/1
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1900
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 14.94 x 21.86 cm
- Pages
- 306
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch