Page - 215 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Volume 23/1

215 föl, a ki meg is hallgatta fohászkodását: a hegy Szent László és az üldózó kunok között kettérepedt s a kunok a mélységbe húllva elpusztúltak. A király és kisérói lovainak nyomai volnának a Patkós-kó tetején ma is látható lópatkó alakú mélyedések. A Tordai hasadéktól éjszakra egy mellékvólgyben van Mikes 1200 lakosú kózség, melynek határában egy római épúlet maradványai omladoznak. A Kóves- bércz lankásabb részein a Szent László kútja nevú forrás mellett halad el az út és Torda felé lejtve, a Tur vólgyében fekvó Koppánd kózség határában bó vizú forrásokhoz ér. Ezek a koppándi források, melyeknek vizét a rómaiak föld alatti csöveken vezették Potaissába. A forrás ma is a rómaiaktól vésett sziklavályúban csörgedez s kózelében nagy terúleten látszanak nyomai a római kóbányászat maradványainak. Koppándtól délnyugat felé Szind kozség kózelé- ben és a Tordai hasadék mellett a szépen rétegesedett konglomerátban a vésetek nyomai is fólismerhetók. Szind és Koppánd határaiban nagy tómegben fordúl eló a gipsz. Koppándon is lépten-nyomon találunk a rómaiak idejéból maradt tárgyakat. A góróg-katholikus templom Legio Quinta Macedónica jegyekkel, vagyis az ótódik macedoniai legio bélyegeivel ellátott téglákkal van kipadlózva. Koppándnál kezdódik a Tordai hasadékhoz hasonló, de annál sokkal kisebbszerú Túri hasadék. E szúk sziklahasadékon tórt útat magának a Rákos patak, melynek apró vízesései és mélyedései meglehetósen nehézzé teszik a hasadék megjárását. A Rákos patak a Kolozsvár szomszédságában emelkedó Felek hegy kózelében ered. Tágas vólgyét szántófóldekkel és tólgyfaerdókkel borított hegyek szegélyezik. A vólgy alján, épen a Túri-kó felsó kapujánál fekszik Torda- Túr kózség 1250 lakossal. Ehhez tartozik a vólgy derekán egy rég elpusztúlt falu helyén levó Hármas nevú telep is. 1658-ban a II. Rákóczy Gyórgy fejedelem eilen bejótt tatár khán e vólgy ósszes kózségeit fóldúlta és Iakóikat nagy részt leólte. A magyarság ekkor pusztúlt ki innen. A Rákos patak vólgyének egyik nevezetessége, külónósen Bányabükknél és Feleknt\ a nagy számban elófordúló kerekkó, mely a népnél forogmány néven ismeretes. Ilyen concretio-képzódmények másutt is fordúlnak eló, de ily nagyok (l — l'/a méter átmérójúek) ritkaság számba mennek. Az a termékeny vidék, mely a Rákos patak vólgyétól és Tordától keleti irányban terjed, már a Mezóséghez tartozik. A Mezóségnek a megye keleti szélén Maros-Tordamegyével szomszédos pár vólgyét Gorgánvak nevezik, melynek apró patakjai a Marosba ómlenek. A Mezóség déli határa a Maros, melynek termékeny vólgyére a Mezóség omlásos hegyei, az úgy nevezett