Page - 218 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Volume 23/1

218 megórókített nagy-enyedi fúzfák, melyekhez az a néprege fúzódik, hogy egy nehány nagy-enyedi tanuló 1704-ben, mikor Tiege csapatai Nagy-Enyedet fóldúlták, a labanczokat Enyedról egészen a kollegium itt levó tanyájának kapujáig üldózte. A diákok más fegyver hiányában fúzfadorongokkal kergették a labanczokat és két diák az ellenség vérétól pirosra festett dorongját az orményesi patak partjába szúrta le. A dorongok megfogamzottak s a nagy- enyedi diákok vitézségét hírdetve, ma is ott zóldelnek Torda-Aranyosmegye határán, Maros-Décse mellett, melyen túl már Alsó-Fehérmegye kezdódik. Szolnok-Dobokamegye. Szolnok-Dobokamegye a korábbi Belsó-Szolnok és Doboka megyékból, valamint a volt Kóvár-vidéke nagy részéból 1876-ban alakúlt. Terúlete 5149.82 négyszógkilométer. A megye egészen hegyes-vólgyes, de olyan alakúlással, hogy éjszaki része a Lápos vólgyéig a havasi vidékekhez számít- ható; a Láposon alúli vidékeit kózép- és alacsony hegyek ágazzák be; míg délkeleti dombos-halmos része mintegy a Kis- és Nagy-Szamostól kezdve már a Mezóséghez tartozik. A megyének az éjszakkeleti sarkán, a hol Besztercze- Naszód és Máramaros megyékkel szógellik óssze, emelkedik az 1842 méter magas Czibles hegytómeg, melyból éjszaknyugatra és délnyugatra két nagy ágazat indúl ki. Egyik a bükk- és fenyúerdókkel borított láposi hegység, mely a megye éjszaki részén gerinczével a megye határát jelóli. Kárpáti homokkó e hegység magva, de ormai trachitból valók. E hegység legmagasbb csúcsai: a Priszlop (1836 méter) a megye legéjszakibb szélén, azután alább az ennél valamivel alacsonyabb Magvra és a Sátor. A másik ág az ilosvai hegység, melynek fó lánczolata a Cziblestól délnyugati irányban halad a Lápos és a Szamos folyók kozótt s dél felé hosszú és szóvevényes hátakat bocsát ki magából, melyek kózeit bó vizú patakok óntózik. E hegysor szelídebb jellegú, mint a láposi. Csúcsai ritka helyütt haladják meg a 800 métert. Tulajdonképen véve nem is ónálló hegység, mert a Lápos és a Czibles aljáig teijedó erdélyi medenczének hegyes-halmos vidékéhez tartozik. Legmagasabb emelkedése a Gyálu Zsinyi Tordavilma kózség határában, a megye nyugati részén. Mész- kóvekben e hegység igen gazdag, külónósen az a része, a mely a Lápos mentén a volt Kóvár-vidékét ágazza be. A megyének a Szamostól délre esó része alacsonyabb hegyekkel és dombokkal borított erdós vidék, melynek uralkodó kózete az agyagpala és homokkó. Kiválóbb hegyei Alparét kózelében