Page - 219 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Volume 23/1

219 a sátor alakú Bábolna hegy, továbbá a semesnyei határban a Ripa és a gyéké- nyesiben a Maguricza. A Sajó s a Nagy-Szamos bal- és a Kis-Szamos jobb partján fekvó vidék földje agyagos, palás és általában könnyen szétmálló kózetekból áll. A megye egész vízrendszere a Szamoshoz tartozik. Az itt délról éjszak felé folyó Kis-Szamos Kolozsmegyéból Kis-Iklódnál lép át a megye terúletére és annak székhelyénél, Deésnél egyesúl az éjszakkeleti irányból futó Nagy- Szamossú. Az egyesúlt folyó Deéstól éjszaknyugati irányban halad egészen Resztolczig, a hol délnyugatra kanyarodik és Szurdoknál elhagyja a megye terúletét. Hosszú kanyargó vOlgyében, melyet egy vasútvonal is élénkít, igen kiesen váltakoznak tágasabb lapályok és meredek hegyoldalak kozé ékelódótt szorúlatok és elég súrún sorakoznak a többnyire apró, de szép fekvésú kozségek. A Nagy-Szamosnak az egyesúlés elótt legnagyobb mellékfolyója balról a Sajó, jobbról pedig a vadregényes völgyü Ilosva, mig a Kis-Szamos vizét a Lóna és a Füzes patak gyarapítja. Az egyesúlt Szamosba még több patak ömlik; ezek kózt kiválóbbak a Deberke, Csobánka és Gorbó. A megye éjszaki részének fó folyója a kies vólgyek olén nyugatra futó Ldpos, melynek legnagyobb mellékvize a határszéli havasokból eredó Sz'ócs patak. A mezóségi résznek kadanszerú mély völgyeiben több kisebb-nagyobb tó van; ezek között leg- nevezetesebb a Czegei vagy Hódos tó, mely több apró patakot fogad magába, s a déli végén lefolyása is van. A megye éjszaki részében gazdag vasércztelepek vannak, sót nemes érczek* is találhatók (pl. Oláh-Láposbányán); nyugati része mészkóvekben, a mezóségi rész pedig sóban bóvolkodik. A nyugati és éjszaki részben nagyon sok ásvány viz- forrás van, melyek azonban inkább csak helyi használatra szolgálnak. A megye terúletének egy harmadát erdóség borítja. Az éjszaki és nyugati részek gazda- gok tölgy-, de különösen bükkerdóségekben, melyeknek fáját több helyen jól berendezett fúrésztelepek dolgozzák föl épúlet-, bútor- és eszkózfáknak. Fenyú- erdó aránylag kevés van. A termesztett novények között az elsó helyet a kukoricza foglalja el. Szóló csak a délkeleti részeken terem s ott is szórványosan, de értékes termést ad. Az éghajlat, különösen az éjszaki részeken meglehetós zordon; a délibb vidékeken jóval enyhébb; bár különben a hómérséklet évi átíaga még Deésen is csak 8.7 Celsius-fok. A megye folyóhálózatához alkalmazkodnak az útak is. Vaspályái leg- nagyobb részt a három Szamos összeszögellö völgyein haladnak, de egyik ág a Sajó vólgyén is végig fut. Allami, tórvényhatósági és kozségi útjainak 28*