Page - 222 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Volume 23/1

222 is használja. Annál tôbbet olvasztott magába a románság a ruten elemból, a melylyel vallási és egyházi kózósségben élt. A szász elem, mely szenvedett veszteségeit sehonnan sem tudta pótolni, részint a magyarságba, részint a románságba olvadt. Ezt igazolják az 1300-ban már meglevó Szászárma, Kózépfalva, Szász-Bréte, Szász-Zsombor, Szász-Nyires, Kerlés, Girolt, Szász- Encs és Szász-Máté, stb. szász kôzségek, melyeknek mai lakossága legnagyobb részt román, kis részben magyar és csak legkisebb részben szász. A megye székhelye Deés rendezett tanácsú város 9670 lakossal. A Kis- és Nagy-Szamos egybefolyásánál, szelíd emelkedésú hegyektôl kôrnyezett katlanszerû vólgyben épült. Utczái, bár a város fekvése miatt nem lehetnek szabályosak, az új építkezések folytán mindinkább szélesebb és rendezettebb alakot ôltenek. Alig van az ország e részében város, mely Deésnél szembe- tünóbben fejlódótt és szépúlt volna, a mit egyre élénkúló forgalma és keres- kedelme segített eló. A város külseje, bármelyik oldalról tekintve, igen tetszetós. Deés régi bányaváros; sóbányáit már II. Endre király kezdette múveltetni, ki a sóbányák élére kamaragrófot állított s egyúttal Deést is a szabad városok sorába emelte; e kiváltsága azonban késóbb teljesen feledésbe ment. A sót Deésról részint tengelyen szállították az országba szerteszét, részint pedig a Szamoson a Tiszáig s a Tiszán tovább egészen Szolnokig. A sóbányászatot azonban 1717 kórúl megszúntették s a bányahivatalt 1747-ben a szomszédos Deés-Aknára helyezték át. Lakosai eredetileg szászok voltak, a kik azonban a Hunyadiak korában teljesen elmagyarosodtak. A várost tôbbszôr érte pusztúlás. Básta a lakossága nagy részét legyilkoltatta. Késóbb, Nagy-Varad elpusztúlása után új telepúlóket nyert és Apaffy Mihály fejedelem 1665-ben a nemes városok sorába emelte s a véghelylyé lett várost Kolozs és Doboka megyék segítségével palánkkal vétette kórúl. 1703-ban és 1706-ban a labanczok égették fol; 1717-ben pedig a krimi tatárok rabolták ki és rombolták le. Deés nevéhez legrégibb históriás énekünk, a Pannoniáról szóló ének (a fehér ló regéje) szerint az a hagyomány fúzódik, hogy a honfoglaló magyarok, midón a Kárpátokon áthatolva e helyig jutottak s itt meg- állapodtak, Istent ók ott imádának, Háromszor Deust kiáltának; Arról nevezték ott az várost Szamos mentében az nemes Dézsnek.