Page - 233 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Volume 23/1

Torma Károly e táborhelyen számos folirásos téglát ásatott ki, melyek most az Erdélyi Múzeumot gazdagítják. De a vidék udvarházaiban, fóleg Alsó- Ilosván a Hye Adrien udvarában sokat láthatni az innen kikerúlt faragványos, föliratos kövekböl és szobrokból. A mindinkább szúkúló, súrú erdókkel szegé- lyezett Ilosva vôlgyében Ispánmez'ó 1340 lakosú és Fels'ó-llosva 1100 lakosú kôzségeket elhagyva, az 1640 lakosú Fels'ô-Puszta-FgresXû 1 nyugatra egy 697 méter magas hágón túl a Lápos folyóba szakadó Szócs patak vôlgyébe érünk, mely a Cziblesból ered. E patak mentén két kozség, Alsó- és Fe/s'ô-Sz'ôcs, fekszik UOO, illetóleg 1666 lakossal. Odább éjszakra, a Czibles kôzelében van TZkés, melynek lakói a környezö erdóségekben szénégetéssel foglalkoznak. Az itt égetett szenet Vajda-Hunyadon használják fol- Tôkésrôl kiindúlva szokták a turisták a Cziblest megmászni. Egykor e vidék nagy vadá- szatoknak volt színhelye; báró Wesselényi és Ujfalvy Sándor vadászatait ma is emlegetik vadász körökben. A Szócs patakának a Láposba való szakadásánál a 850 magyar lakosú f Domokos kôzséget találjuk. Itt kétfelé ágazik az út. Ejszaki irányban a Lápos vôlgyén folfelé haladva a 2794 lakosú Oláh-Lápos nagy és csinos kôzségbe érkezünk, mely a XVIII. század kôzepétôl az újabb idôkig a kincstár birtoka volt. Most csak egy vasöntöje van s az is magános kézre jutott. E vasôntô- ben gazdasági eszközöket készítenek. Oláh-Lápostól éjszaki irányban tovább menve, csakhamar Rojahida falut pillantjuk meg hatalmas vasolvasztóival. 1850-ben kezdte itt az állami kincstár az érczolvasztást, de a 80-as évek végén már megszúntette. A völgy, melyen régebbi idóben a Huszt felé vezetó országút ment végig, fölebb folyton szúkúl; a hegyek magasodnak, s a bükkösök között már fenyú is kezd elótúnedezni. E tájon jobbról egy sebes futású patak szakad a Láposba. E patak mentén Rákos/alva fekszik, melynek határában még ki nem kutatott, de óskori állatok csontjaiban gazdag barlang és egy vastartalmú szénsavas forrás van, a „Borkút". Innennemmesszire a 600 lakosú Horgospataka kôzségbe érünk. Erczolvasztó kohójának fojtó füstjét, mely széndioxid tartalmú, már messziról megérezzük. Még följebb, a hatalmas Priszlop hegy alatti szúk völgyben Oláh-Láposbánya, a megye legéjszakibb kôzsége és legnagyobb érczbányatelepe fekszik 1235, nagyobb részt magyar lakossal. Városias színezetú kôzség; kôrûle fenyves erdóség terjed; a völgyben érczzúzók dôrômbôlése vonja magára figyelmünket. A kôzség felsó részében levó szénsavas „Borkút" vizét az ugyanott folyó Tocsila patakkal együtt zúzók hajtására használják. M. 30