Page - 238 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Volume 23/1

238 A két erdélyi ôrmény vâros, Szamos-Ujvâr és Erzsébetvâros, 1791-ben egytittes kérvénynyel jàrult az orszâggyûléshez, — mint a fôlterjesztésben mondjâk, a „Tekintetes Nemes Hazâu-hoz — a végett, hogy a magyar nem- zethez kapcsoltassanak, a polgâri szabadsâggal megajândékoztassanak s az orszâggyûlésre meghivâst kapjanak. Kérésùk tâmogatàsâra fôlsoroljâk egy részét az orszàgban valô megtelepedésilk rôvid ideje alatt a trôn és a haza érdekében ônként hozott àldozataiknak. Nevezetesen, hogy 1703-ban hadûgyi czélokra ôtezer forintot, 1737-ben gabonàt adtak, 1742-ben lovas és gyalog katonasâgot àllitottak ki, 1746-ban hadi czélokra kétezerôtszâz, 1753-ban hâromezernyolcz, 1761-ben Maria Terézia kiràlynénak négyezer aranyat ajân- lottak fol, stb. Méltân sorolhattàk ezek mellé azt a hazafias àldozatot is, a melylyel 1769-ben egy magyar nyelvmûvelô târsasàgnak létesitését kezde- ményezték, fôlajânlvàn annak alapjâra akkori idôkben tekintélyes ôsszeget, 3440 forintot, melynek ôt szàzalékos kamatjât azonnal, a kôvetkezô évben pedig az egész ôsszeget be is fizették a kincstârba. A két ôrmény vàros kérésének teljesitését melegen ajànlotta a Rendeknek az orszâggyûléshez intézett kirâlyi leirat s az 1791. évi LXI. tôrvényczikk fôl is ruhâzta Szamos-Ujvârt és Erzsébetvàrost a magyar szabad kirâlyi vârosok jellegével. A katonatartâs és elôfogatok kiszolgâltatâsa ûgyében fôlmerult nehézségek azonban elhûztàk az idézett tôrvény végrehajtâsât 1839-ig, a mikor az ôrmények két vàrosa élvezetébe lépett a szabad kirâlyi vâro- sokat megilletô jogoknak s kôvetei, utôbb képviselôi àltal megjelent az orszâg- gyûléseken. Szamos-Ujvâr az orszâgnak majdnem egész éjszakkeleti részét felôlelô gôrôg katholikus pQspôkségnek a székhelye. Szabàlyos tiszta ûtczài, csinos hàzsorai, szép sétatere, fiu- és leàny- ârvahàzai és egyéb kôz- és jôtékony intézetei ez orszàgrész legrendezettebb kis vârosainak a soràba emelik. Kôzépûletei kôzûl a nagy ôrmény katholikus székesegyhâzon kivul megemlitést érdemel, mint becses épitészeti emlék is, az ûgy nevezett Salamon-templom, melyet a megtelepedésnek elsô évtize- deiben emeltek a vâros alapitôi; tovàbbà az orszàgos fegyintézet, mely egy évszazaddal ezelôtt keletkezett az erdélyi fejedelemség korszakàban sokat emlegetett Martinuzzi-vârkastélynak a helyén, részben a kastélyfalak és bâstyâk felhasznâlâsâval. A vârosnak legujabb monumentâlis jellegû épuletei : az âllami fôgymnasiumnak gôrôg stylben épùlt palotâja és a nagy kiterjedésû honvéd- huszàrsàgi laktanya.