Page - 294 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Volume 23/2

294 tanársága alatt a kollégiumnak késóbb megszúnt jogakadémiája a leglátoga- tottabbak kôzé tartozott. Egy másik régi iskolája Maros-Vásárhelynek a róm. katholikus gymnasium, melyet még a XVIII. század elején a jezsuiták által alapított iskolából világi papok és tanárok vezetése alatt ugyanazon század végén szerveztek, mely azonban csak mostanában fejlódott ki teljes gymnasiummá. E gymnasium a fótér éjszaknyugati szôgletén az úgy nevezett „Lábas-ház"-ban van elhelyezve. Maros-Vásárhelynek XVIII. századból maradt épúletei kôzôtt említésre méltó még a Szentgyórgy-útczában levó „Makariás-ház", II. József császár szállása, midón 1773-ban e városban idózótt, úgy szintén a Szent Miklós- útczában levó „Székház", jelenleg Maros-Torda megyeháza. A királyi tábla csak 1827-ben kapott állandó helyiséget, midón a grófKendeffy Elekné Bethlen Krisztina által hagyományozott palotába kôltôzôtt. Ez épúlet a XVIII. század utolsó felében épûlt s egyik szép példánya az ez idóból származó fóúri lakások- nak. Stilja renaissance, a barokknak némi árnyalatával. A lefolyt század elsó felében s a megelózónek a végén Maros-Vásárhelyt pezsgó magyar társadalmi élet volt. Sok erdélyi fóúri családnak lakása volt itt. A gróf Lázár, Teleki, Bethlen, Toldalagi, báró Bánffy család palotái, melyek kôzûl ez utóbbi killonósen kiválik stilszerúségével, tanúságot tesznek e múltról. Mint az erdélyi legfóbb igazságszolgáltatás székhelye is sok embert vonzott a város magához. A királyi itélótábla birái részint a fóúri családok tagjai kôzûl kerúltek ki, részint, mint kiváló állású emberek, elókeló családok megalapítóivá lettek. Az itéló-mester alatt folesküdótt táblai jurátusok kôzt, mondhatni, Erdély fiatalságának színe-java ott volt. Maros-Vásárhely kaszinója egyike a legrégibbeknek. Az itteni társadalom a nemzeti ébredés korában lelkesen fôlkarolta a hazafias és haladási eszméket s elól járt azok megvalósításában. A tudomány és irodalom is folyvást talált itt mûvelôket. Aranka Gyórgy királyi táblai biró itt fáradozott a „magyar nyelvmúveló társaság" létesítésén ; itt alapította meg gróf Teleki Sámuel kanczellár hires kónyvtárát, külón kónyvtárépületben hagyván azt nemzetének. A kónyvtár gyarapitásában, külónósen a régi magyar nyomtatványok gyújtésében méltó társa volt neje, gróf Bethlen Zsuzsánna. Maga a kónyvtárépület kivúlról csak nagyobb úri lakhoz hasonlít, de a nagy kónyves terem, mely az épúlet egyik hátra nyúló szárnyában van, annál méltóságosabb hatást tesz a szemlélóre korúlfutó karzatával, kOnyvekkel tômôtt szekrényeivel, múvészi becsú szobraival és képeivel. A kónyvek száma 40.000 kôtetre megy, a melyek kózótt igen