Page - 312 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Volume 23/2

312 a hadi kormânytôl kikuldôtt Bukov katonâi a Madéfalvârà tiltakozàs czél- jâbô> ôsszegyult székelységbôl tôbb szâzat lemészâroltak. A pestis is tôbb izben pusztitotta a csiki lakossâgot. Az utolsô nagyobb pestis jârvâny 1770-ben volt. Két évig tartott s ez alatt a lakossàg egy harmada kihalt. A mai Csikmegyét a régi Csik-szék terûletébôl 1876-ban alakitottâk. A megye lakossâgânak nagy tôbbsége székely és rômai katholikus vallàsû ; olàhok is vannak, leginkâbb a hatârszélen és pedig a gyergyô-tôlgyesi jàràsban. A csiki székelység ugy tekinthetô, mint a székelységnek egyik tipikus tôrzse, mely minden oldalrôl magas hegyektôl ôvezett terûlctén idegen hatâsoktôl elzârva, tôbb érdekes régi szokàsât és jellemzô tulajdonsâgât megôrizte. A csiki székely àltalâban izmos, kôzéptermetû, széles homlokû, munkabirô és szorgalmas emberfajta. Kevés szavu, mély érzésii, komoly kedélyû és kivàlôan vallâsos nép. Csikmegye fôldje sovâny ; csak erôs munka àrân adja meg a mindennapi kenyeret. E miatt a csiki székely mâr korân hozzaszokik a nehéz munkâhoz. A sok akadâly, melylyel megkûzdeni kénytelen, testi és lelki tehetségeit nagyon kifejlesztette. Kézi (lgyessége kûlônôsen a faragâsban figyelemre méltô. Tanusâgot tesz errôl nemcsak czifrân faragott kapuja, hanem minden gazdasâgi eszkôze és egyéb szerszâma is, mely et jobbâra maga készit. A csiki asszony tisztasâga és rendszeretete pârjât ritkitô. Kôzgazdasâgi élete a megyének kevéssé fejlett. A kereskedés és ipar még ma is kezdetleges. Egyedul a fa- és âsvânyvizkivitel az, a mi a népnek jôvedelmezôbb keresetet nyujt. A borvizes székely az erdélyi népéletnek egyik sajâtos jelensége maig is, noha, miôta az àsvànyvizeket is vasuton szâllitjâk, keresete megfogyatkozott. A kôfaragô munka és az agyagipar, bar Csikban régebbi keletû, még mindig csak kezdetleges âllapotban van. A kôfaragâssal Csik-Szent-Kirâly lakosai foglalkoznak, a fazekas mesterséggel pedig leg- tôbbnyire egészen hdziiparszerûen Csik-Dânfalva, Madaras, Gyergyô-Szent- Miklôs, Tekerôpatak és Szârhegy kôzség lakosai. A gyapju, kender és len fôldolgozâsa a hâz kôrén kivûl még nem tud tért hôditani. Némi fontossâga a vas- és faiparnak, meg a malmoknak van. Mintegy 125 fûrészmalom uzi nagyobb mértékben a faipart, s a hangszerfa- és szitakéreg-készités ùjabb idôben figyelemre méltô lendûletnek induit. Csikmegyének vasuton leghamarabb elérhetô pontja a tusnàdi furdô, s azért részletes âttekintés végett innen kiindulva jârjuk be terûletét. A regényes tusnàdi szorosban, hegyek àltal védett helyen fekszik Erdély egyik gyôngye : Tusnâd fiird'ô. A szoros keleti oldalàt a Nagy-Pàlcza s a