Page - 336 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Volume 23/2

336 határában; opál Oláhfalu mellett, Fülében, Vargyason; calcit az almási barlang- ban, mint cseppkó, Korondon mint mésztuff; arragonit Korondon és Székely- Keresztúron; sphârosiderit Fülében; gipsz Parajdon, Homoród-Szent-Pálon; augit Zetelakán. Mészkóben külónósen gazdag a Rika-hegység ; tózegtelep van Máréfalván, Udvarhely mellett Szombatfalva határában; ebból fakad fol a bitumenes Szejke-forrás és kénes hidegfürdó. Udvarhelymegye igen gazdag ásványvizekben és fürdókben is ; de még kevéssé értékesítik ebbeli gazdaságát. Innét-onnét kezdik ugyan már palacz- kokban széthordani a kitúnó vizet ; itt is, ott is lassanként fürdótelepek létesülnek a rengeteg erdók csóndjében, de még nagyon sok e téren a teendó. A megyének csaknem tiszta székelyfajta és magyar nyelvú népe vallásra nézve három felekezet kôzt oszlik meg: a római katholikusok, a reformátusok és az unitáriusok kôzt. Egyéb felekezetek kóvetói kis számmal vannak ; ezek kôzt érdekes külónlegesség a tiszta székely eredetú szombatosok vagy zsidózók felekezete. Mintegy másfélszáz szombatos él Bôzôd-Ujfaluban, a kik nemcsak hogy a szombatot ünneplik, hanem fôlvették a zsidó-viseletet és szokásokat is. A szombatosok felekezete az unitárius egyház kebeléból vált ki a XVII. század elején. Szenterzsébeti Eóssi András fónemes és ennek fogadott fia, Péchi Simon, Bethlen Gábor fejedelem kanczellárja volt e szekta megalapítója, ki ezért fogsággal és vagyonvesztéssel lakolt. Az 1638. évi deési országgyúlés kimon- dotta e felekezet kôvetôire az üldozést, kik lassanként el is züllottek úgy, hogy ez idó szerint csak az említett másfélszáz lélek valija a szombatos hitet. Udvarhelymegyének, illetóleg székvárosának, Székely-Udvarhelynek, három teljes kózépiskolája van : római katholikus és református fógymnasium s állami fóreáliskola. A római katholikus gymnasiumot a jezsuiták alapították a XVII. században ; a reformátust ennél elóbb Bethlen János kanczellár alapította; a XVIII. század végén akkori igazgatója, Kiss Gergely, kibóvítette, emeletre építette, míg a fia, József, 80 ezer forint alapítványnyal gyarapította az intézet vagyonát. Valamint a római katholikus, azonképen a református fógymnasium fonnállhatását is egyes fóurak és gazdag polgárok alapítványai tették lehetóvé. Az állami fóreáliskola a város legszebb helyén, az úgy nevezett Csonka-vdr telkén épúlt, s ez is, mint a két gymnasium, internátussal van ellátva, a másik kettó azonban konviktussal is. A mai Udvarhelymegye székhelye, Székely- Udvarhely rendezett tanácsú város, hajdan nemcsak a régi székely anyaszéknek, hanem az egész Székely- fóldnek is fó helye volt. A pápai dézmák regestruma szerint 1332-ben Udvarhel