Page - 344 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Volume 23/2

344 kevés helyen van másutt: Spanyolországban és Romániában. E hegy alatt terúl el a bányaépúletekból, raktárakból és tisztviselólakásokból álló parajdi sóbánya- telep. A parajdi só szép fehér; de gyakran pirosba játszó s ritkábban szálas szóvetú, kék színú sót is találnak. Az évi tiszta sótermelés átlagos mennyisége 43.000 métermázsa. Parajdról kellemes kirándúlást tehetílnk a Rapsonné- várához. Ez Parajdtól egy órajárásnyi távolságra fekvó s a Juhod és Szilas patakoktól közre fogott trachit szikla-csoport, melynek tetején régi eródítések nyomai láthatók. Erdekes kirándúlást tehetílnk még a székely vasút mentén délnyugati irányban a Nagy-Kükülló vólgyébe is. Ez irányban az elsó figyelemre méltó kózség Bó'gó'z, melynek csinos házait elhagyva, csakhamar a híres agyagfalvi rétre, a székelység e Rákos-mezejére jutunk. Áthaladva a décsfalvi szoroson, a Kükülló jobb partján Nagy-Galambfalva túnik föl, mely több régi nemes székely családnak származási helye. Timafalva mellett átmenve a Fehér-Nyikó vizén, Székely-Keresztúrra érkezünk, mely járási székhely s egy egész vidék forgalmi piacza. Kózmúvelódési intézetei kózúl az állami tanítóképzó és az unitáriusok öt osztályú gymnasiuma érdemel említést. Ódonszerú római kath. temploma 1458-ban épúlt. Székely-Keresztúrról nyugatra a vasút mentén a kis-küküllómegyei Héjjasfalva felé haladva, a megyének ez irányban utolsó kózségét, a csinos Új- Székely falut éijilk, melynek lakói, mint jó marha- tenyésztók és ügyes mezei gazdák ismeretesek a kórnyéken; éjszaki irányban pedig Szent-Ábrahámon át a gagyi patak vólgyén halad útunk fólfelé, hol Gagy kózségnél átmenve a gagyi tetón, a már említett Bózód-Újfalunál a Kis-Kükülló vólgyébe ereszkedilnk alá. Hogy a megyéról teljes képet alkothassunk, szükséges még Székely- Udvarhelytól keletre a Homoród vidékét és a Rikán túl fekvó Erdóvidéket is megtekintenünk. Ha a már ismert Homoród-Szent-Mártonból az almási barlang vidéke felé déli irányban haladunk, a nagyobbrészt unitárius székelyektól lakott Homoród vidékére jutunk, melynek fóhelye Homoród-O klánd, alacsony hegyek kózé mélyedó tágas és eléggé termékeny vólgyben. E nagy s eléggé csinosan épúlt kózség járási székhely. Oklándon túl kezdódik a Rika-hegység, melynek nagy erdóségtól borított széles hátán pompás országút visz keresztúl. Tóbb óráig tart, míg az árnyas, de több helyt igen szép kilátásokat nyújtó erdei útnak végére érünk s leereszkedilnk a hegység túlsó lábánál a savanyúvíz- forrásáról ismeretes Fels'ó-Rákos feluba. Innen a Kormos patak vólgyében meglátogathatjuk az egykor vashámorairól nevezetes Füle kózséget, vagy a