Page - 355 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Volume 23/2

355 határából szakított ki, hogy rajta a kórnyék lakosai vásárokat tartsanak. A vásártérúl szolgáló piaczot kezdetben deszkaházak sora szegélyezte, melyek- nek mindenikéhez egy-egy hosszú, keskeny szántófóld is tartozott. Mindenik ház egy-egy iparos család tulajdona és lakóhelye volt. Mikor a család népesebb lett, a családfó kiházasitott fiainak a maga háza mógé újabb kis házat épített. Igy keletkeztek ido folytán azok a két-három méternyi keskeny útczák, melyekre a szorosan egymás mellé épített kis házak és gazdasági épúletek, mint kózós udvarra, nyíl- nak. Ilyen építkezésnek párja sehol sem található a Székelyfóldón s kelet- kezését egyedúl csak az magyaráz- hatja meg, hogy a lakosság arra a kis terúletre volt szorítva, melyet kezdetben vásártérnek jelóltek ki, s mivel ez a tóbbi faluk határai kozé volt beékelve, nem terjeszkedhetett; így a szaporodó népesség kénytelen volt minden talpalattnyi fóldet beépiteni. Kézdi-Vásárhelyt várossá Zsigmond király tette 1427-ben kiadott adománylevelével; de azért városi jogaiért még sokat kellett küzdenie és pórlekednie. Külónósen sok veszódsége volt a székely fóemberekkel és a brassói 46* Bálványos vár romjai ís a BüdSs furdó.