Page - 360 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Volume 23/2

360 az álútakon berontó törökök a székely órséget legyilkolták. E sziklafokon alúl kiszélesedik az Ojtoz völgye s elóttünk terúl el a Sósmez'ó. Nevét sósforrásaitól kapta. Keleti oldalán folyik a Magyarország és Románia között határúl szolgáló Csernika pataka. Sósmezó már a keleti Kárpátok petroleum-régiójába esik. Több ízben tettek próba-fúrásokat, de még eddig nem sikerúlt nagyobb mennyiségú petroleumra akadni. Bereczkból délnyugatra a Feketeügy mentén haladó kitúnó országúton Nyújtód, Szász/alu és Sár/alva kózségeket érintve, a fortyogónak nevezett, szénsavas és vasas vizú fürdójéról ismeretes Oroszfalun át két és félóra alatt Kézdi-Vásárhelyen vagyunk, oldalt hagyva Gelencze kozségét, melynek XV. századból származó ódon templomában egykorú falfestmények láthatók. Kézdi-Vásárhelyról délkeleti irányban jó megyei út visz a síkságon Szent-Katolnán át Imecsfalvára,- hol érdemes megnézni a Cserey-féle ósi kuriát, melynek tulajdonosa, özvegy Cserey Jánosné, vetette meg alapját szép magángyújteményének átengedésével a ma Sepsi-Szentgyörgyön levó Székely Nemzeti Múzeumnak. Alább Zabola már nem a síkon, hanem a bereczki hegység egy keresztvolgyének a torkolatában fekszik. Érdemes itt megnézni a XIV. vagy XV. századból származó református templomot,. és tóle keletre a XVII. század egyik híres székely fóemberének, Basa Tamásnak romjaiban maig fönmaradt kastélyát s a Mikes családnak terjedelmes park kozepén emelkedó szép kastélyát. A szomszédos Pávát clhagyva, Háromszék egyik legnevezetesebb fürdóhelyére, az 4497 lakosú Kovásznárz. érünk, melynek legfóbb nevezetessége a Pokolsár fürd'ó. A hogy belépünk a fürdóbe, olyan- forma moraj üti meg fülünket, mintha forró víz zubogna valami óriás üstben. Es íme egy deszka • fallal ketté osztott vízmedencze van elóttünk, melyben szürkés színú víz kavarog, sustorog és orvénylik, mintha a pokol túze égne alatta. Ez a sustorgó víz azonban nem forró, hanem hideg. Nem a túz hozza forrásba, hanem a medencze fenekéból és falaiból kiözönlö sok széndioxid. Néha ez állandó gázkiomlés nagyobb mértékú s ilyenkor a vizet ki-kicsapja a medenczéból. Legnagyobbszerú volt a Pokolsárnak 1837-iki kitorése. E kitorést hatalmas foldrengés elózte meg. Másnap a Pokolsár gázával betöltötte a levegót és vizével elöntötte az egész piaczot. E kitórés elótt a víz kristálytiszta Volt, azóta pedig szennyes hamuszínú és folszínén olajszerú, kátránytartalmú folya- dék úszik. Vize különben 15.5o C. melegségú kitúnó alkali savanyúvíz. A Pokolsár kozelében több gózló-üreg is van, melyekból tomérdek széndioxid ömlik ki. A piaczi kút ásványos vizét is a széndioxid tartja állandó sustorgásban.