Page - 369 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Volume 23/2

369 a hegyes részeken, néha hat hónapig is eltart. A tavasz gyorsan, minden átmenet nélkül szokott bekószónteni, de nem ritkán erós fagyokkal jár. A róvid tavaszra mérsékelt hosszaságú nyár kóvetkczik, melyben a lapályon gyakran rekkenó hdségú nappalokat tóbbnyire húvos éjszakák kóvetik. A fóldmívclés a mcgyében meglehetdsen magas fokra emclkedett. A tago- sítás, a csatornázás és a lecsapolás nagy mértékben elómozdították nemcsak a fóldmívelést, hanem azzal kapcsolatosan az állattenyésztést is. Nem csekély érdeme van a fóldmívclés cmelésében a fóldvári foldmíves-iskolának, melynek czélja, hogy egyrészt a kisebb parasztgazdákat oktassa, másrészt pedig a nagyobb gazdaságok számára segédszemélyzetet képczzen. A tagosítás eldtt általában a hármas határrendszer volt az uralkodd. Azokban a kózségekben, melyekben a tagosítás megtórtént, az ugarfóld túnófélben van és a szemtermesz- tés mellett cmclkedik a takarmánynóvények termesztésc is, mely kapcsolatban a czélszcrú állattenyésztéssel a fóldbirtok jóvcdelmezdségét nagyban emelte. A kaszáldk az ósszes termótcrú letnek l4°/0-át teszik. Egy részók a hcgységek- nck tóbbé-kevésbbé meredek lejtdin van és keletkezésüket az erddirtásnak kószónik. }ava részük azonban a Barczaság lapályain és a hegységek vólgyeiben terúl el. A legelók lcgnagyobb része a déli határhegység magaslatain fekszik és nagyobbára juhlegeltetésrc szolgál. A juhászat régebben tekintélyes jóvedelmi forrása volt a megye román ajkú lakosainak. A havasokon készített s ñgy nevezctt kaskavál sajt az crdélyi részekben ma is igen keresett czikk. A ldte- nyésztés is eléggé virágzd. A barczasági szászok szép lovai messze vidékeken ismeretesek és keresettek is. A megye havasai vadállatokban igen gazdagok. A barna medve idónként cl-elszaporodik és sok kárt tesz aZ erdókón legeld házi állatokban. A hiúz és a farkas meglehetdsen megritkult, de annál tobb a vadmacska és borz. A Bucsecsen a zerge, Magyarós és Apácza bükkoseiben a vaddisznd elég gyakori. A ragadozd madarak kózúl a szakállas keselyúnek és a kószáli sasnak igen szép példányai kdvályognak a magas bérczek folótt. A havasi patakokban pisztráng is van. A haltenyésztés emelésére Prázsmáron, Rozsnydn és Krizbán mesterséges halastavakat is csináltak, de c két utdbbi helyen csakhamar ismét abbahagyták. Brassó Kelet tószomszédságában esvén és az oláh vajdaságokkal tóbb járhatd szoros által levén ósszekótve, már helyzeténél fogva mintegy rendeltetve volt arra, hogy az iparnak és a kereskedelemnek egyik székhelye legyen. Ehhcz járúlt még a terúletén megszállott német települdknek magukkal hozott M. 47