Page - 398 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Volume 23/2

398 német tábornok ebben a szorosban várta. 1849-ben az orosz sereg egyik része is itt nyomúlt be. A határtól befelé Afcó- Tôrcsvdr'xg 450 métemyit száll útunk. Ugyanide Romániából egy másik, csak lóháton járható út is vezet a Sztrungu-vámnak 1905 méter magas küszóbpontjáról. Két patak Osszefolyá- sánál elszúkúl a vôlgy; útunkat keresztben elállani látszik egy festói erósség, a patak folótti sziklát koronázó Torcsvára. Az út a vár alá egykor a vólgyet elrekesztó erós kófal kapuján át vezetett, melynek most csak maradványait látjuk. E végváracskát a II. Endre királytól 121 l-ben a Barczaságba telepített német lovagrend eredetileg fából építette. A ma is meglevó kóvárat a lovag- rend kiúzése után másfélszáz évvel Nagy Lajos király idejében emelték. II. Ulászló a várat s a hozzá tartozó falvakat 1498-ban zálogba, másfélszáz év múlva pedig II. Rákóczy Gyôrgy 1 l.ooo forintért órókós birtokúl Brassó városának adta, de kikôtôtte, hogy a várban fejedelmi órség s mindig magyar várnagy legyen. Brassó város birtokában van ma is. Kisded udvarát, melyben egy szirtbe vágott mély kútat találunk, szúk kis bôrtônét, a ló-rések folyosóit, az ódon szobácskákat, a folmagasló órtornyocskát végig járva, alig hinnók, mily biztosan védte e vár a szorost, s hogy e fészket a Thókóly beütésekor, 1690-ben, a benne maradt 50 fónyi német órség három hóig — bár majdnem éhhalálra jutva — fóntarthatta a kuruczok bekerító serege ellen. Azon a terúleten, melyet a határszéltól Torcsvára felé futó vôlgyek tagolnak, szanaszerte, egyenként és gyér csoportokban, a hegyek hátán, de inkább az útak s a patakok mentén sajátszerúen épúlt mezei lakásokat találunk ; megannyi négyszógú faváracskát fenyúszálakból ósszerótt, vályogolt s meszelt falakkal és zsindelyfódéllel. Az egymással szemkózt, párvonalosan s egyenló hosszan rakott lakóház és pajta mindkét végeit magas falak kôtik óssze, melyekról félszerfodél hajlik befelé a kicsiny udvarra, hová az egyik falon át jól elzárható kapu vezet. Kivúl, a lakóház hátulsó fala mógé, ennek egész hoszszában, a mélyen lenyúló eresz alá még egy sótét folyosó épúlt ; ebben óvja a gazda téli idóben szopós állatait. A 182 négyzetkilométernyi terúleten szétszórtan, tóbb mint 2000 gazdaságban igy éló lakosok 1872 óta tíz kis- kôzségbe vannak csoportosítva. Ezeknek a jobbára csak lóháton megjárható tanyacsoportoknak csupa gôrôg-keleti vallású oláh lakói, az egykor úgy nevezett „kalibások", régebben Brassó város cselédei és jobbágyai voltak. Viseletók a hétfalusi csángókéhoz hasonlít. Foglalkozásuk állat-, leginkább juhtenyésztés ; fóldjük egy része nagyon kevés tavaszgabona mellett téli takar- mányt terem; a tóbbi legelóúl szolgál. Gyümólcsót is termesztenek, kivált sok