Page - 411 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Volume 23/2

411 szcrcztc meg. Ezeket az uradalmakat utóda, Klein Innoccntius, 1738-ban királyi jóváhagyással clcserélte a balázsfalvi uradalomért. Ez idôtôl kczdve lett Balázsfalva az crdélyi gôrôg-katholikus román egyház székhelyévé. Klein Innoccntius egyike volt a gôrôg-katholikus román egyház legkiválóbb fôpap- jainak. Nemcsak magát és egyházát akarta folszabadítani a jczsuiták gyámsága alól, hancm a felséghcz, a kormányszékhez és az országgyúléshez benyújtott kérvényeiben a román nép számára politikai jogokat is kért, azt akarván, hogy a románságot a tórvényhozás ismerje cl Erdély negyedik tôrvényes ncmzctéúl. Az 1791-iki országgyúlés a gôrôg-keleti vallásnak szabad gyakorlatot biztosított s elrendelte, hogy e vallás hivei az „O felségétól kinevezendó püspók- tól függjenek és állapotjukra nézve a tôbbi lakosokkal egyenlóknek tekint- tessenek". E tôrvény szabta meg a gôrôg-keleti románság egyházi viszonyait egész 1848-ig. 1848 után az 1846-ban kinevezett újpüspók, Saguna András vezetése alatt cz egyház sok tekintetben gyarapodott és a fejlódés útjára lépett. A nagy-szebeni gôrôg-keleti román püspókséget 1864-ben érsek-metropoliai rangra emelték s a szerb egyháztól tôrvényesen függetlenitették. Ekkor állí- tották fol az aradi és karánsebesi püspokségeket. Az 1868-iki IX. torvényczikk nemcsak ez intézkedéseket tôrvényesitette, hanem egyúttal a gôrôg-keleti román egyháznak, mint ncmzcti egyháznak, teljes ónkormányzatot is biztosított. A gôrôg-keleti román és gôrôg-katholikus egyházak az állami pénztárból éven- ként 400.000 korona segélyt élveznek, azonkivúl az 1898-iki XIV-ik tôrvény értelmében a gôrôg-keleti egyház papságának évi jóvedelmét (congrua) az állam egészíti ki a tórvényben megszabott minimumig. Nyelv. — A román nyelv kétségtelenûl latin nyelvi kisarjadzás. A VI. század kezdetc táján egy idóben és egy terúleten alakúlt a Balkánban. A nyelvjárások keletkezése a nép szétvándorl.ása után kóvetkezett be. Csak ezzel tudjuk a tôbb országban szcrteszét lakô mai románság nyelvének egységét magyarázni. A mai limba romána tehát kétségkivül az egykori balkáni kôznépi latin nyelv tovább fejlódése. A hány néppcl érintkezett a román, mindannyinak természetesen hatása volt nyelvére. Igy albán hatás a számnevek képzési môdja 11-tôl 19-ig, a névelô hátravetése, az à hang, az n hang rhotacizalása két hangzó kôzôtt ; a szavak kôzôtt is van, mintegy 40—50 albán credetú. A gôrôg hatást fôlôs számú szavak, s az andra, astru, ez, w, ache képzók mutatják. A szláv hatás a legnagyobb. A mai román nyelv szavainak legnagyobb része szláv eredetú. Magyar hatás is van. A népnyelvben mintegy 1500 magyar eredetú szó 52«