Page - 455 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Volume 23/2

455 volt iskola. Gyorsan átalakúlt és follendúlt az iskolázás a reformatio kezdetével. Az elsó erdélyi gymnasium folállításával Brassó adott példát. Követte ezt csakhamar Nagy-Szeben, Besztercze, késóbb pedig Segesvár és Medgyes. A gymnasiummal majdnem egyidejúleg keletkezett Brassóban az elsó erdélyi nyomda is. Mind a kettô : gymnasium és nyomda Hontems János alkotása volt. A Németországgal nemcsak kereskedelmi, hanem szellemi kôzlekedésben is álló szász városokban hosszan tartó visszhangot keltett a renaissance és a humanista mozgalom. A fiatal emberek nagy számban tódúltak a prágai, bazeli, wittembergi, krakkói és a bécsi egyetemre. A szász humanistáknak, kik közul csak Wagner Bálintot, Schäseus Keresztélyt és II. Lajos király nevelôjét, Piso Jakabot említjük, egész köre állott Németország nagy huma- nistáival, Lutherrel, Melanchtonnal és Erasmussal élénk levelezésben és egy- idejúleg a magyar humanismus kiváló képviselóivel, Verancsicscsal, Dávid Ferenczczel, Dudith Andrással és másokkal is. Hogy a szellemek ilyen mozgé- konysága mellett a még új kónyvnyomtatás termékei is elteijedtek Erdélyben, természetes volt. A nagy-szebeni Brukenthal-múzeum kónyvtárában egyéb régi könyvkincseken kivúl ez idóból több száz ósnyomtatványt is óriznek. A szászok között az iskolaügy és a tudomány a késóbbi idókben is nagy ápolásban részesúlt, és Wagner Bálinttól elkezdve a legkitúnóbb férfiaknak egész sora követi egymást a késóbbi századokon át egész napjainkig. A jelenkori szász nép. — Az erdélyi szászok most is jóra való, sok tehet- ségû, a szellemi és gazdasági téren egyaránt elôre törö kis népnek mond- hatók. Számuk az utolsó 180 év alatt nem fogyott, hanem ha lassan is, folyvást növekedett. A német természet alapsajátságai : a mély kedély, az idealizmus, az életnek komoly és bensóséges folfogása az erdélyi szászságnak is közös tulajdona a többi németséggel. Talán kissé komolyabb és zárkózottabb, mint a többi német. Saját tájnyelvílk van; azt beszélik falún általánosan, a városokban pedig az irodalmi német mellett. E tájnyelv sokban hasonlít az Alsó-Rajna vidéki nyelvjáráshoz. Egy erdélyi szász és egy kölni vagy luxemburgi német saját tájszólásukat beszélve, meglehetósen megértenék egymást. A szász nép élete szokásban, erkölcsben, magaviseletben, ôltôzkôdésben, háztartásban és a társas intézményekben még ma is számos eredetiséget tüntet föl. A városokban mindez, különösen az utolsó öt évtized alatt, majdnem egészen elmosódott. Falura kell mennünk, ha valami sajátságost és eredetit akarunk látni. A szász paraszt zárkózott, kivált idegenek iránt, de jóindúlatú, tisztes-