Page - 462 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Volume 23/2

462 csücskös sapkát (Zipfelmütze) és pantalont. E három dolog iránt egyforma megvetéssel viseltetik. Sokkal gazdagabb a nöi viselet. Ennek fôrészei : a puha bôrbôl készúlt, tarkán hímzett mellényke, a simán leomló fehér vagy sôtét színü szoknya (Kittel) s az átlátszó, finom fehér kôtény, a fodros köpeny (krause Mantel) és a fejre való fátyol. A fodros köpeny ép oly ösi ruha, mint a téli bunda, az úgy nevezett Kürschen; a karokat mindkettö szabadon hagyja, csupán a vállakat és a hátat födi be hosszan, majdnem egészen a lábikráig érve. Mindig folálló, keskeny s piros nemezzel vagy bársonynyal bélelt gallérja van. Külseje fekete és súrú, finom ránczokba szedett gyapjüszövetböl készúl. A fejrevaló fátyol fehér muszelin és az idósebb asszonyoknál a fejet minden további díszítés vagy lecsüngö végek nélkül födi; ez a fátyol a fiataloknál a halántékon egy színes kövektöl ragyogó túvel (Bockelnadel) van megtúzve és különösen ünnepi alkalmakkor lenyúlik egészen a csipöig. A fejékúl szolgáló Bockelnadelen kivúl van még más dísz is: a már említett Heftel és az öv. Ez utöbbi kék vagy vörös bársonyszalag, megrakva aranyozott és domború ezüst pikkelyekkel. Fátyol helyett az iskolát végzett (konfirmált) leányok a templomba menetel alkalmával a pártát (Buorten) viselik. Ez felúl üres, fekete bársony, karimátlan czilinder. Hátúlsó részén a Bockelnadellel van a hajhoz erösitve és róla a nyakszirttöl kezdve, hát hoszszában, a fodros köpenyen sarkig éró selyem szalagok húllanak alá. A Bu orten (mely a magyar párta elnémetesítése) jelvénye a felnótt eladó leánynak. A fiatal leány a konfirmáczió napján jelenik meg elöször e fejdíszszel, övvel és fodros köpenyben ép úgy, mint a fiatal legények Kirchenpelzben, vagy piros hajtókás kék kabátban. A nöi bôrmellénykéken a selyem hímzések gyakran a legszebb mintákat és színvegyúlékeket túntetik fol. Fínomabb, alakokban, színben gazdagabb, pompásabb és drágább anyagból is készúlt a városi férfiak és nök hajdani öltözete. Jellemzö, hogy tavasztöl öszig egyeüen asszony vagy leány sem megy a templomba a nélkül, hogy kezében saját kertjében termett, gyakran valóban pompás virágbokrétát ne vinne. Táplálkozás. — A szász paraszt marhahúst aránylag keveset eszik, de füstölt disznöhüst, különösen pedig szalonnát böven. Etrendje nem igen válto- zatos. Azonban ha nem étkezik is oly böven és táplálóan, mint az alföldi magyar paraszt vagy a bánsági sváb, de általában eléggé jó és tápláló eledelekkel él. Nyárban háromszor, télben csak kétszer eszik és bóvebben mindig este. Fôlkelés után megiszik egy pohár pálinkát és megeszik egy darab kenyeret.