Page - 488 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Volume 23/2

488 felé az Olt jobb partján e kózség mellett ment el, hol annak órizetére egy római táborhely is volt. E táborhelyról való az evangelikus templom tornyába befalazott római fólírat is. Nagy-Sinktól mintegy 5 kilométernyire, erdós dombok kózti vólgyben fekszik Nádpatak kózség, melynek kózelében egy kezdetleges berendezésú jódos és konyhasós vízü fúrdó van. E vidéken általában gyakoriak a sós-kútak és a só-kivirágzás. Nádpataktól éjszakkeletre van a Halmágy vólgyfejében Szász-Sáros. Ettól éjszaki irányban haladva Domboson (Voldorfon) tül a Kosd patak vólgyébe jutunk, melynek legéjszakibb sarkában Moka, keletre pedig Lemnek kózség fekszik, honnan másfél óra alatt tóbbnyire tólgy és bükkós erdókkel borított hegyektól szegélyezett vólgyben Zsiberk és Garat tekintélyes szász kózségek érintésével Kóhalomra érkezünk vissza. Kis-Küküllómegye. Kis-Küküllómegyét 1876-ban majdnem teljesen a régi Küküllómegye terúletéból alakitották. Terjedelme csak 1645.82 négyszógkilométer s így az erdélyi részek egyik legkisebb megyéje. Az erdélyi medenczének kózepe táján fekszik. Délen jóformán egész hosszaságában a Nagy-Kükülló vize választja el Nagy-Küküllómegyétól. Keleten Nagy-Kükülló és Udvarhely megyékkel, éjszakon Maros-Torda és Torda-Aranyos, nyugaton és délnyugaton pedig Alsó-Fehér megyékkel határos. Fólszínét a Nagy- és Kis-Kükülló folyókkal egykózúen keletról nyugat felé húzódva a Kükülló-kózi és Maros-melléki alacsony hegysorok ágazzák be, melyeknek legmagasb csúcsa sem haladja meg a 650 métert. A megyének ósszes folyóvizei a Maros vízrendszeréhez tartoznak. A Maros a megye éjszaki határán folyik, elválasztván a megyét Maros-Torda és Torda-Aranyos megyéktól. A Kis-Kükülló Balavásáránál lép a megye terúletére s az addig gyorsan rohanó hegyi patakból csóndes folyó lesz, mely kanyargó és iszapos medrében csak lassan hómpólygeti délnyugati irányban hullámait, s a budapest—predeali vasút küküllószógi állomása kózelében a Nagy-Küküllóbe ómlik. A Nagy-Kükülló kisebb megszakításokkal mindenütt a megye déli határán folyik egészen a Kis-Küküllóvel való egyesúléséig. A két Kükülló jobb partján tóbbnyire meredek agyag martok emelked- nek, míg a balpartot lankás oldalak szegélyezik, melyeknek aljain mélyebben fekvó lapályos árterek vannak. Ez magyarázza meg azt is, hogy a három