Page - 489 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Volume 23/2

folyó között elhúzódó vízválasztó domblánczolatot a folyók balparti részén hosszabb keresztvölgyek szakgatják meg, míg a jobbparti részen a vízválasztó gerincze gyakran egészen a folyó fölött emelkedik. A megye földje is ennek megfelelóen a folyók jobbparti oldalain sárga agyag-pala vagy márga, míg a bal parton kevésbbé kötött homokos agyag. Kavics-, illetóleg homokkö- rétegekre csak Magyar-Sáros kôzség vidékén akadunk. Figyelemre méltó tavai vagy nagyobb álló mocsarai nincsenek a megyének, de sósforrás több helyt van. Ezek között legnevezetesebbek a borzási, magyar-sárosi és felsó-bajomi jódtartalmú sósvizek. A megye általában egyike az erdélyrészi legtermékenyebb vidékeknek. Aránylag igen kevés míveletlen helye van, mivel a széles hátú szelid emel- kedések is legtöbbnyire szántófoldekúl szolgálnak. 171.740 hektárnyi terúle- téból csak 7450 hektár terméketlen; 77.11ohektár szántófold, 29.303 erdó, 21.204 legeló; a többi rét, kert és szóló. A hegyek gerinczét és magaslatait szép lombos erdók borítják, melyek legnagyobb részt tölgyfaerdök, de igen sok bükkerdó is van, sót gyertyánfa s ritkábban szilfa is található helyenként nagyobb mennyiségben. A dombokon és a lankás hegyoldalakon kitúnó bort termo szólók és gazdag gyümölcsösök vannak ; a folyók és patakok völgyeiben pedig jó termó szántófoldek, dús legelók és igen jó kaszálók. Búzája tiszta és aczélos. Az agyagos és homokos földeken igen jó minóségú és nagy mennyiségu rozsot termesztenek. Nagy mértékben termesztik a kukoriczát is. A kitúnó minóségú árpát leginkább a sörfözök számára termesztik. Van mindenféle kapás- és takarmânynôvénye. A gyûmôlcstermés is igen gazdag. Különösen baraczk és szilva terem sok. Legnagyobb gazdagsága a megyének kitúnó borában, az úgy nevezett Kükülló-menti borban van. A Kükülló-menti borvidék azonban túlterjed a megye határain. E vidékeken általában fehér bort szúrnek, de jobb esztendökben kisebb mértékben vöröset, sót aszút is. A Kis-Kükülló jobbparti oldalain termó borok erósebbek és zamatosabbak, mint a balpartiak, de a balparton több terem. A jobbparti borok között leghíresebbek : a küküllö- vári, királyfalvi, vesszósi, csávási és dombói borok. A balparti hegyek borai kôzùl jobb hírnek örvendenek a gálfalvi—törökhegyi, alsó-bajomi, mikefalvi, héderfái és balázstelki borok. A megye terúletén nagyobb uradalmi gazdaság aránylag csak kevés van. Ilyenek a bonyhai, nagy-teremiai, radnóti, küküllóvári, bethlen-szent- miklósi, kerelló-szent-páli, alsó-bajomi és az ugrai. Nagyobb része ma már nem magánosok, hanem erkölcsi testületek kezében van. Igy a bethlen- M. 62