Page - 490 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Volume 23/2

szent-miklósi uradalom egy része a báró Brukenthal-család révén az erdélyrészi evangelikus egyház tulajdona lett, a másik pedig vétel útján a góróg-katholikus érsekségé. A radndti és alsd-bajomi uradalom az erdélyrészi katholikus státus tulajdona. A teijedelmes és kóvér legeldk, a kitúnd kaszáldk a megyét kiváldan alkalmassá teszik az állattenyésztésre. Igen sok szép szarvasmarhát nevelnek, melyek fajtára, külsó alakjokra és munkabirásukra nézve teljesen azonosak a mezdségivel. Az erdélyi részeknek egy vidékén sincs tóbb bivaly, mint a Nagy-Kükülló fd- és mellékvólgyeiben. A posványos, bozdtos helyek és a szép bükkerdóségek kiváldan alkalmasak a sertéstenyésztésre, melynek sok külónféle fajtáját találjuk néhol nagy nyájakban legelészve. Juhtenyésztése is virágzd. A ldtenyésztés fdhelyéúl a megyében a Bethlen-család szász-bonyhai uradalmát tekinthetjük. A megye éghajlata mérsékelt és egészséges. Erdós, vizenyds és kopár vidékek kôzepett feküdvén, itt sem az csdzés, sem a szárazság nem túlságos. Kis-Küküllómegye egyike a viszonylag legnépesebb erdélyrészi megyék- nek. A nyelvet tekintve, a lakosságnak kôrûlbelûl fele román, három tized része magyar és két tizede szász. A magyar lakosság leginkább a Maros mentén és a Kis-Kükülld vólgyeiben levó falvakban lakik súrúbben. A szászság a Kis-Kükülld balparti mellékvôlgyeit és a Nagy-Kükülló mentét lakja, de a megye keleti részében is Czikmántor, Szénaverds és Domáld kórnyékén valami húsz kózségben igen erós, úgy szintén a megye nyugati részén Zsidve és Bolkács tájékán. A románok a megye éjszaki és nyugati részeiben laknak tómegesebben, valamint a két Kükülló kózótt levó félreesóbb vólgyek falvai- ban, melyekben rendesen csak egy-két magyar birtokost találni. A lakosság fó foglalkozása általában a fóldmivelés, a szóló- és gyümólcs- termesztés, továbbá az állattenyésztés. A szászok kózótt azonban iparral és kereskedelemmel is tóbben foglalkoznak. A házi ipar eléggé el van terjedve, s a házi szükséglethez a ruhanemút tóbbnyire az asszonyok maguk szóvik. Nevezetesebb kereskedelmi czikkeik a gabnafélék, a bor, gyapjú, Id, sertés és szarvasmarha. Dicsd-Szent-Márton, Radndt, Bethlen-Szent-Miklds, Erzsébet- város és Bonyha baromvásárait még a szomszédos megyék kózelebbi vidékeinek lakosai is súrún látogatják. Borait ma már külfóldre is szállitják. A gyáripart egy-két múmalom, szeszfdzd és téglagyár képviseli. A hitelszükségek kielégí- tésére a megye székhelyén egy takarékpénztár s a vidéken tóbb virágzó hitelszóvetkezet van.