Page - 491 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Volume 23/2

491 A lakosság életmódjábm, szokásaiban nemzetiségenként itt is épen olyan lényeges külónbségek vannak, mint az erdélyi részek hasonló vegyes ajkú többi megyéiben. A szászok házaikat kóból és téglából építik és cseréppel födik. A magyarok és románok között általában a kóvetkezó építkezési módok a szokásosabbak: Némely helyen alapzatnak négy tólgyfagerendát illesztenek egybe, folúl ismét más négy tólgyfagerendát alkalmaznak, melyeket függöleges oszlopokkal kötnek össze egymással. Az oszlopok kózét karókkal léczelik be, aztán vesszóvel befonják, kivúl-belúl vakolatszerúen sárral betapasztják és ha kiszáradt, fehérre meszelik. Ez a vesszóház. Más vidékeken a szilárd talajra deszkák kózé szalmapolyvával kevert nyirkos, többnyire agyagos földet döngölnek össze s beiöle ily módon jó tömöttre vert falat emelnek. Ez a fecskerakás. Az ilyen házak fodele általában nád vagy szalma, ritkábban zsindely. Az újabb idóben a módosabbak leginkább kó- és tégla- házakat építenek, melyeket zsindelylyel vagy cseréppel födnek. A megye fö közlekedö útvonala a Kis-Kükülló vólgyében Balavásárától délnyugati irányban egész a Küküllöszögig húzódó, jó karban tartott megyei út, s egy pár év óta az e mellett haladó küküllöszög—sóváradi szárnyvasút, mely a megyét hoszszában, majdnem kOzepén metszi át s így nagyon sokat tesz a megye kózgazdasági életének follendítésére. A budapest—predeali vasút Kis-Kapustól egészen Héjjasfalváig majdnem mindenütt a megye déli határán vonúl el, épen úgy, mint az éjszakin Radnóttól Vidrátszegig a kocsárd— marosvásárhelyi vonal. A megye éjszaki részén a radnót—marosvásárhelyi országút halad. Ezenkivúl még három fö útvonal metszi a megyét éjszakról délre futó iránybatl és pedig az elsö Radnóttól Medgyesig, a második Nyárád- tótól Erzsébetvárosig és a harmadik Balavásárától Segesvár felé, nem számitva a Küküllóvártól Medgyesig és a Kis-Kendtól Holdvilágig húzódó, igen jó karban tartott másodrendú útvonalakat. A megyének honfoglalás elótti tórténelméról jó formán semmit sem tudunk. Egy pár ismeretlen eredetü várhely, nehány különbözö korszakból származó lelet, római folíratos kó és útmaradvány hirdetik, hogy a két Kükülló völgye a honfoglalás elótti korban sem volt lakatlan. A nagy számban eló- fordúló szláv eredetü helynevek s magának a Küküllónek Trnava román neve is azt mutatják, hogy e vidék gyér népessége a honfoglalást meg- elózó korszakban szláv fajú volt. A honfoglalás után kóvetkezó idók tórté- netéból csak annyit tudunk, hogy Küküllómegye egyike volt ama hét ósi erdélyi vármegyének, a melyeknek szervezését a hagyomány Szent Istvánnak 62*